Egyedül vagyunk a bajban?
Bezárkózó társadalom
A járvány az eleve nem túl „barátkozós”, tipikusan paraszti hagyományokat őrző magyar társadalomban csak még inkább szétzilálta az emberi kapcsolatokat.
Előtte sem volt túl rózsás a helyzet: Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok, akik áttekintették a barátok számának alakulását 1986 és 2018 között, egy világos trendet láttak kibontakozni, miszerint az elmúlt 32 év alatt mind a barátokkal nem rendelkezők, mind a kimondottan kapcsolatgazdag, kiterjedt baráti körrel rendelkezők száma megcsappant a társadalomban.
A legtágabb kapcsolati hálókkal a rendszerváltás után, az 1993-as mérés idején rendelkeztünk, majd jött a 90’-es és 2000-es évekbeli, 1986-ra emlékeztető visszaesés – érdekes módon az internet és a közösségi média berobbanásával egy időben.
A 2010-es években pedig azt lehetett látni, hogy egyre jobban zsugorodott az 5-6 barátnál többel, azaz kiterjedt kapcsolati „tőkével”, valamint az egy baráttal sem rendelkezők száma.
Az emberek nagy többségének ma egy-két barátja (1-4 fő között) van, s általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál több a barátja.
Különösen akkor, ha férfi az illető – jellemző trend, hogy a bizalmas férfibarátságok gyakorisága megnőtt, miként az is, hogy a baráti hálók egyre inkább családon kívüli személyekből állnak.
Népszerűek a pszichológusok
Megerősítette: érzékelhetően megnőtt a kereslet a pszichiátriai ellátás iránt, a pszichológiai magánrendeléseknél is sorban állás van. Szerinte ez annyiból pozitívum, hogy azt jelzi: többen szeretnének hatékony coping (megküzdési) stratégiákat elsajátítani, jobban megérteni a helyzetüket, illetve változtatni rajta.
A szakember nem túl optimista a tekintetben, hogy ez már a negyedik éve húzódó helyzet. Mindenki várná a fellélegzés időszakát, ehelyett újabb és újabb krízisek jönnek szembe, amiket a média is gyakran felerősít, fokozva az emberekben a stresszt és a szorongást.
Égnek a lelkisegély vonalak
Nemzetközi adatok szerint a Covid alatt világszerte jelentősen, 20-50 százalékkal nőtt a depressziós és szorongásos betegségek gyakorisága.
A hívásokban a leggyakoribb problémák egyrészt az emberek érzelmi életével, másrészt a magánnyal, izolációval függnek össze. Sokszor előjönnek egészségügyi problémák, illetve veszteségek is, s gyakoriak a depresszióhoz, szorongáshoz köthető beszélgetések.
Jellemző a kiúttalanság, az életútbeli, döntési nehézségek, a kilátástalannak tűnő élethelyzetek megjelenése.
Az elmúlt évben a háború okozta nehézségek is megjelentek a hívástartalmakban, akár határon túlról is jöttek hívások, segítségkérések.
Előtte a Covid dominált: először az izolációban, majd 2020 második felétől a gyászban, illetve az egzisztenciális gondok terén tudtak az anonim segítő beszélgetések révén könnyíteni az érintettek helyzetén.
A cikkben hivatkozott linkek:
Ajánlataink
Olvasna még a témában?
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Facebook játék
Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Vajon eleget tudunk a szívelégtelenségről?
- Új kommunikációs útvonal az emberi agyban
- Jakupcsek Gabriella: Csak a mértékre figyelek!
- Mi történik, ha felfüggesztenek vagy kivonnak a forgalomból egy gyógyszert?
- Intelligens kötszerek cukorbetegeknek
- Nem minden háziállat képes a vizuális kommunikációra
- Új év, új étel!
- Az igazgyöngy a külső és belső megújulás kulcsa?
- Hogyan adjunk jobb tanácsot a gyerekünknek?
- A kutyák öregedését késleltető gyógyszert kutatnak
- Így fogyhatna kevesebb antidepresszáns
- Mi fán terem a petrezselyem?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!