Szimpatika – Egyedül vagyunk a bajban?

Bezárkózó társadalom

A járvány az eleve nem túl „barátkozós”, tipikusan paraszti hagyományokat őrző magyar társadalomban csak még inkább szétzilálta az emberi kapcsolatokat.

Előtte sem volt túl rózsás a helyzet: Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok, akik áttekintették a barátok számának alakulását 1986 és 2018 között, egy világos trendet láttak kibontakozni, miszerint az elmúlt 32 év alatt mind a barátokkal nem rendelkezők, mind a kimondottan kapcsolatgazdag, kiterjedt baráti körrel rendelkezők száma megcsappant a társadalomban.

A legtágabb kapcsolati hálókkal a rendszerváltás után, az 1993-as mérés idején rendelkeztünk, majd jött a 90’-es és 2000-es évekbeli, 1986-ra emlékeztető visszaesés – érdekes módon az internet és a közösségi média berobbanásával egy időben.

A 2010-es években pedig azt lehetett látni, hogy egyre jobban zsugorodott az 5-6 barátnál többel, azaz kiterjedt kapcsolati „tőkével”, valamint az egy baráttal sem rendelkezők száma.

Az emberek nagy többségének ma egy-két barátja (1-4 fő között) van, s általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál több a barátja.

Különösen akkor, ha férfi az illető – jellemző trend, hogy a bizalmas férfibarátságok gyakorisága megnőtt, miként az is, hogy a baráti hálók egyre inkább családon kívüli személyekből állnak.  

Népszerűek a pszichológusok

Megerősítette: érzékelhetően megnőtt a kereslet a pszichiátriai ellátás iránt, a pszichológiai magánrendeléseknél is sorban állás van. Szerinte ez annyiból pozitívum, hogy azt jelzi: többen szeretnének hatékony coping (megküzdési) stratégiákat elsajátítani, jobban megérteni a helyzetüket, illetve változtatni rajta.

A szakember nem túl optimista a tekintetben, hogy ez már a negyedik éve húzódó helyzet. Mindenki várná a fellélegzés időszakát, ehelyett újabb és újabb krízisek jönnek szembe, amiket a média is gyakran felerősít, fokozva az emberekben a stresszt és a szorongást.

Égnek a lelkisegély vonalak

Nemzetközi adatok szerint a Covid alatt világszerte jelentősen, 20-50 százalékkal nőtt a depressziós és szorongásos betegségek gyakorisága.

A hívásokban a leggyakoribb problémák egyrészt az emberek érzelmi életével, másrészt a magánnyal, izolációval függnek össze. Sokszor előjönnek egészségügyi problémák, illetve veszteségek is, s gyakoriak a depresszióhoz, szorongáshoz köthető beszélgetések.

Jellemző a kiúttalanság, az életútbeli, döntési nehézségek, a kilátástalannak tűnő élethelyzetek megjelenése.

Az elmúlt évben a háború okozta nehézségek is megjelentek a hívástartalmakban, akár határon túlról is jöttek hívások, segítségkérések.

Előtte a Covid dominált: először az izolációban, majd 2020 második felétől a gyászban, illetve az egzisztenciális gondok terén tudtak az anonim segítő beszélgetések révén könnyíteni az érintettek helyzetén.