Akár egy egyszerű manőverrel is megszabadulhat a szédüléstől
BPPV – a fej helyzetváltoztatásával összefüggő, forgó szédülés
Az angol benign paroxysmal positional vertigo kifejezésből kialakított betűszó, a BPPV egy igen gyakori szédüléstípusra utal. Ez a jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzetváltoztatásával összefüggő, forgó jellegű szédülés azért alakulhat ki, mert a belső fülben található apró mészkőkristályok valamiért elmozdulnak a helyükről és a folyadéktérben elúsznak a három pár félkörös ívjárat valamelyikébe (leggyakrabban az hátsó ívjáratba).
Kérdés tehát az, mi okozhatja a kristályok elvándorlását? Ennek számos oka lehet a fej kisebb sérülésétől, a belsőfül vírusos gyulladásán (labyrinthitis) át a nyak ultrahangos kezeléséig bármi, ami valamiféle traumát jelent a belső fül számára.
Mikor és hogyan jelentkezik a szédülés?
A BPPV döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár – a gravitációval összefüggésben. Sokszor ilyen a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés, egy gyors fejmozdulat.
Ez a fajta szédülés leginkább ahhoz hasonlítható, amikor forog velünk a világ, mintha leszálltunk volna a körhintáról. Ha a belső fül okozza a bajt, gyakran társul a szédüléshez ún. nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek akaratlanul ütemesen mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban.
A BPPV általában kevesebb mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki úgy érzi, felborult az egyensúlya. Maga a szédülés akár hónapokig is elő-előbukkanhat.
A forgó szédülés erőssége – számos tényezőtől függően – az igen enyhétől a nagyon súlyosig terjedhet.
A szédülés mellé, mint minden labyrinth eredetű szédüléshez, vegetatív tünetek csatlakozhatnak (hányinger, hányás, ájulás-érzés).
A kivizsgálás és a kezelés lépései
A BPPV általában jóindulatú betegség, de a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson. A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózist, amit egy általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel, az úgynevezett Dix-Hallpike manőverrel tudunk igazolni.
Ennek során a beteget ülő helyzetből hanyatt kell fektetni, fejét az ágy szintje alá süllyeszteni, 45 fokkal oldalra fordítani, majd ismét felültetni. Utána a másik oldalt is tesztelni kell. Ezzel a provokációval a hátsó ívjáratot érintő BPPV-s betegeknél tipikus szédüléses rohamot lehet előidézni, mely a fent említett jellegzetes szemmozgással, nystagmussal jár.
A szédülés maximum 2 perc alatt el is múlik. Néha a vizsgálat a jellegzetes történet ellenére nem bizonyul pozitívnak, amihez tudni kell, hogy a szédülés néhányszori ismétlés után „kimerül”, s egy ideig nem ismétlődik.
Ha a beteg például rázós járművön érkezett hozzánk, érdemes a vizsgálatot fél-egy óra után megismételni – figyelmeztet dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa.
A kivizsgálás során azonban az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, fontos lehet többek közt a fül-orr-gégészeti, a kardiológiai, esetleg az ortopédiai vizsgálat.
BpPV diagnózis esetén megoldást jelenthetnek bizonyos manőverek, amelyek az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző mozgássorokkal visszaterelik a helyükre.
A leggyakrabban alkalmazott technika az Epley manőver, amit a neurológus elvégezhet, s egyetlen beavatkozással 70-80 százalékos sikert érhet el. Ha mégsem, a manőver megismételhető.
Maga a BPPV azonban a későbbiekben visszatérhet (a mész-szemcsék ismét elkóborolnak), de a kezelés természetesen megismételhető.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az 1600-as években használtak kokaint Európában
- Nem megoldás, ha a hisztiző gyerek mobilt kap a kezébe, hogy megnyugodjon
- A hasi elhízás és az egészség
- Nagy agy, gyorsabb öregedés?
- Mi van az otthoni porban, és miért számít ez?
- Hatalmas átalakuláson esik át a szervezetünk, kétszer is
- Háromdimenziós tervezéssel végeznek állkapocshelyreállító műtéteket
- Molnár Andrea: „Nem félek belevágni új dolgokba„
- A vicces szülőknek jobb a kapcsolatuk a gyermekükkel
- Vegyük fel a harcot a visszerekkel!
- Ezért hízunk, ha a tévé előtt eszünk
- Így segíthetünk gyermekünknek sikeresen visszatérni az iskolába
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!