Szimpatika – Kétszer annyi nőt érint a hosszú-COVID szindróma, mint férfit

A COVID-19 fertőzés a tüdők érintettsége mellett akár más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát. 

A pácienseknél az akut fertőzést követően 4-6 hét múlva is jelentkezhetnek panaszok, ilyen esetekben beszélhetünk post-COVID szindrómáról, de 12 hét után már long-COVID-nak nevezzük ezt az állapotot.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felkérésére készült elemzés szerint Európában 17 millióan szenvedtek valamilyen elhúzódó panasztól, valamint nőknél kétszer akkora eséllyel történt ez meg.

A WHO felhívja a figyelmet a problémára, valamint a további kutatások, a kezelés és a rehabilitáció fontosságára. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója szerint a long-COVID-ban szenvedőknek több támogatásra, szolidaritásra van szükségük.

A leggyakoribb post-Covid tünetek

Akár enyhe koronavírusos megbetegedés esetén is kialakulhatnak hosszútávú szövődmények, melyek változatosságát részben az magyarázza, hogy különböző szervrendszerek lehetnek érintettek . Ha a panaszok a fertőzés lezajlása után 12 héttel is fennállnak, akkor a szakirodalom szerint ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk.

A hosszútávú következmények nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos koronavírus-fertőzés után, túlsúly, elhízás, cukorbetegség, asztma vagy dohányzás esetén. Szintén nagyobb eséllyel alakul ki post- vagy long-COVID szindróma időseknél és nőknél.

Tünetek:

• koncentrációs zavarok
• szívdobogásérzés
• hajhullás
• mellkasi fájdalom
• alvászavar vagy álmatlanság
• légzési nehézség
• eltérés a szaglásban
• fáradékonyság

A változatos post-COVID szövődmények kialakulásának pontos okát jelenleg még nem ismerjük, de a tudósok és az orvosok szerint a válasz abban keresendő, hogy a koronavírus számos szerv területén képes kötődni az emberi sejtekhez.

Rehabilitáció

A súlyos lefolyású, döntően intenzív osztályos ellátást ígénylő COVID-19 fertőzésen átesett páciensek rehabilitációs kezelésre szorulnak, amit érdemes minél hamarabb elkezdeni. A szív és a tüdő rehabilitációja mellett a nyelés- és a beszédkészség rehabilitációja is szükséges lehet.

Azonban érdemes azoknak is pár tanácsot megfogadni a mindennapi életbe való visszatérés előtt, akik enyhébb tünetekkel estek át a betegségen.

Post-Covid étrend

A regenerációban a megfelelő étrend és életmód is sokat segíthet. Fontos, hogy ne ilyenkor kezdjünk tápanyagokat korlátozó diétába, mivel ezzel tovább gyengülhet a szervezet védekezőképessége.

A betegség lefolyása során bekövetkező súlyvesztés nem zsírból, hanem izomból történik, ezért is érdemes figyelni a megfelelő energia és fehérjebevitelre. Ajánlott zsírszegény fehérjeforrásokat választani, például szárnyasok, halak, tojás, sovány tej és tejtermékek. Az immunrendszer erősítéséhez hozzájárul, ha több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, illetve a megfelelő D-vitaminszintre is figyelünk.

A sporthoz és a munkához való visszatérés

A testmozgáshoz, sporthoz, munkához való visszatérés folyamata függ attól, hogy milyen volt az állapotunk a COVID-fertőzést megelőzően, milyen tünetekkel járt a betegség, illetve milyen szövődmények alakultak ki.

Az akut fázist követően fokozatos fizikai aktivitást javasolnak. Kis intenzitású gyakorlatokkal kezdjünk, majd heteken keresztül folyamatosan növeljük a terhelést. Ha a testmozgás hatására új tünetek jelennek meg, akkor ajánlott egy orvosi kivizsgálás, esetleg egy post-COVID ellátásban jártas szakrendelő felkeresése. Az aktív sportolóknak vagy fizikailag megerőltető munkát végzőknek, ajánlott a kardiológiai szűrővizsgálat.