Az újszülöttkori sárgaság megrémisztheti a szülőket

Az újszülöttkori sárgaság általában a születés utáni 2-3. napon jelentkezik, és kéthetes korban tűnik el. A koraszülött babák hajlamosabbak a sárgaságra. Náluk később alakul ki, általában az 5-7. napon, és tovább tart, általában a 3. héten szűnik meg. Az anyatejes, szoptatott babákban szintén tovább tart a sárgaság, amelyet vagy az elégtelen tejtermelés, vagy az újszülött még éretlenebb májfunkciói okoznak. Fontos hangsúlyozni, hogy a szoptatás kapcsán kialakult sárgaság nem ok a szoptatás abbahagyására.

Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik. Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed. Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz. Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb. A sárgaság érintheti a szemfehérjét, a talp és a tenyér bőrét, a szájnyálkahártyát. A gyermek álmos, nem akar enni, a vizelete sötétsárga színű, a széklete világos.

• Az újszülötteket a kórházból való elbocsátás előtt rutinszerűen szűrik sárgaságra, azonban szóljon orvosának, ha az újszülött bőre sárgássá válik;
• a baba hasa, karjai, lábai sárgának tűnnek;
• a gyermek szemfehérjéje sárgás;
• a gyermeket nehéz felébreszteni, betegnek tűnik;
• a gyermek nem gyarapszik, nehezen eszik;
• magas hangon sír;
• a sárgaság fokozódik.

Az újszülöttkori sárgaság okozója a vér magas bilirubinszintje. A bilirubin egy festékanyag, amely az elöregedett vörösvértestek lebontása során szabadul fel. Az újszülöttekben több bilirubin szabadul fel, mint egy felnőttben, mivel életük elején lebontódnak a magzati vörösvértestek, illetve a vörösvértestek gyorsabb ütemben termelődnek és bontódnak le. Felnőttekben a máj távolítja el a vérből a bilirubint, majd átalakítja, hogy a bélrendszeren és a vesén keresztül kiválasztódjon. Az újszülött mája még nem olyan fejlett, mint egy felnőtté, így nem tudja az összes bilirubint átalakítani. Ezért alakul ki az újszülöttkori sárgaság, amely egy természetes, fiziológiás állapot.

A sárgaság kialakulásának valószínűségét fokozza:

• a koraszülöttség,
• az elégtelen táplálás,
• ha születés közben bevérzések jelentek meg az újszülöttnél.

Ha a sárgaság a fenti időszakokhoz képest hamarabb vagy később jelentkezik, valószínű, hogy valamilyen egyéb betegség okozza, például:

• belső vérzés,
• szepszis,
• alulműködő pajzsmirigy,
• fertőzések,
• Rh-összeférhetetlenség,
• a máj és az epeutak fejlődési rendellenességei,
• enzimhiány (pl. glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, Crigler–Najjar-szindróma),
• vörösvértest-rendellenesség, ami a sejtek gyorsabb lebontásához vezet.

Súlyos esetben a magas bilirubinszint az alábbi szövődményekhez vezethet.

Akut bilirubin-encephalopathia

Ha a vérben nagyon magas a bilirubinszint, a bilirubin átjuthat a vér-agy gáton. A bilirubin mérgező az idegsejtek számára. Az azonnali kezelés megakadályozhatja a maradandó károsodást.

A betegség tünetei a következők:

• kedvetlenség,
• a gyermek nehezen ébreszthető,
• a gyermek magas hangon sír,
• a gyermek alig szopik, vagy nehéz etetni,
• a nyak és a test ívben hátrafelé görbül,
• láz.

Kern-icterusról akkor beszélünk, ha az encephalopathia maradandó károsodást okozott.

Tünetei:

• hallásvesztés,
• önkéntelen, szabályozatlan mozgások,
• a gyermek tartósan felfelé tekint,
• fogfejlődési rendellenesség.

Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. A kezelést a bilirubin szintje határozza meg. A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétel segítségével mérhető. Ha az orvos szerint a sárgaság hátterében valamilyen betegség áll, egyéb vizsgálatokat, többek közt vér- és vizeletvizsgálatokat kérhet. Az enyhe sárgaság általában 2-3 héten belül magától elmúlik, így kezelés nem szükséges. Mérsékelt vagy súlyos esetben azonban szükség lehet:

• a gyermek gyakoribb táplálására, hogy a súlycsökkenést megakadályozzák. Célszerű lehet pár napig tápszerre váltani anyatejes baba esetében;
• fényterápiára. Az újszülöttet egy kék-zöld spektrumban fényt kibocsátó lámpa alá teszik, ez átalakítja a bilirubint, hogy a széklettel és a vizelettel távozni tudjon;
• intravénás immunglobulin (IVIG) kezelésre. Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye;
• vértranszfúzióra.

A szövődményes újszülöttkori sárgaság megelőzésének kulcsa, hogy megfelelően etesse gyermekét. A tápszeres babáknak 2-3 óránként 30-60 ml tápszert kell kapniuk az első héten, az anyatejes babákat pedig 8-12-szer kell megetetni az első pár napon.