Férfiak esetében a meddőség a valamilyen okból kifolyólag a petesejt megtermékenyítésére alkalmatlan hímivarsejtek (spermiumok) termelődését jelenti. Azoknál a férfiaknál, akiknél merevedési zavar (impotencia) vagy ejakulációs problémák állnak fenn, meddőségi problémák is lehetnek, de a meddő férfiak többségének normál erekciója és magömlése (ejakulációja) van. A férfiak nemzőképessége szempontjából kiemelten fontos a spermiumok állapota: mennyiségük, minőségük, mozgékonyságuk. A meddőség hátterében általában a hímivarsejt fejlődésének hiányosságai állnak: spermiumok számának csökkenése (oligozoospermia), spermiumok teljes hiánya (azoospermia), spermiumok alaki eltérése (teratozoospermia), spermiumok mozgási rendellenessége (asztenozoospermia).
A spermiumok rendellenességeit okozhatják: hormonális problémák (pl. túl kevés tesztoszteron), genetikai probléma (pl. kromoszóma-rendellenesség), rejtettheréjűség (születési rendellenesség), herevisszér-tágulat (varicocele) az egyik vagy mindkét herében, gyulladás, daganat (felnőttkori mumpsz vagy nemi úton terjedő fertőzések szövődménye), kémiai hatások, sugárzás (pl. gyógyszerek, kemoterápiás szerek), mérgek (pl. oldószerek, ragasztók, szilikonok), lelki okok, immunológiai okok.
A férfimeddőséget befolyásolhatják az alábbiak is: életkor (idősebb korban csökken a spermiumok minősége és száma),egészségügyi állapot (cukorbetegség, cisztás fibrózis, autoimmun betegségek), rendszeres meleg környezet, például pezsgőfürdők, szaunák (a 34 foknál melegebb hőmérséklet átmenetileg gátolja a spermiumtermelést), életmódbeli tényezők: dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kábítószerhasználat, túlsúly.
Ha rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális életet él, és ennek ellenére nem következik be párjánál a kívánt terhesség 12 hónap alatt, akkor javasolt, hogy első alkalommal együtt keressék fel orvosukat. Nők esetében 35 év felett már fél év után érdemes lehet felkeresni az orvost. A férfimeddőséggel az andrológia foglalkozik. A diagnózis felállítása a kórelőzmény megismerésével (pl. a házasélet rendszeressége és időzítése a ciklusokhoz) kezdődik. A férfimeddőség kivizsgálásának alapja az ondóanalízis, ahol elemzik a spermiumok mennyiségét, mozgékonyságát, alakját. A további vizsgálatokat az eredmények ismeretében folytatják.Ilyen vizsgálatok lehetnek: ultrahangvizsgálat a herék állapotáról, herebiopszia (szövettani mintavétel), hormonvizsgálatok (pl. tesztoszteronszint mérése), genetikai vizsgálatok. Egyes meddőségi kezelések a férfiak számára nagyon megterhelőek lehetnek fizikailag és érzelmileg is, ezért a kezelés megkezdése előtt fontos tisztában lenni a módszerek előnyeivel és hátrányaival.
A férfiak meddősége esetén az alábbi kezelési módok használatosak: életmód-változtatás (alkoholfogyasztás csökkentése, dohányzásról való leszokás, súlyfelesleg leadása), hormonális problémák kezelése, műtét (herevisszér-tágulat vagy a spermium útjának elzáródása esetén), asszisztált reprodukciós technológia (ART).
Az asszisztált reprodukciós technológia körébe tartozik minden olyan kezelés, amely magában foglalja a petesejtek, spermiumok vagy embriók testen kívüli kezelését: mesterséges megtermékenyítés (IUI - Intrauterine insemination) – a speciálisan előkészített spermiumokat áthelyezik a partner méhébe, amelyek önállóan érik el és termékenyítik meg a petesejtet; in vitro megtermékenyítés (IVF – In vitro fertilisation) – a lombikbébi-eljárás lényege, hogy a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és sperma) találkozása a méhen kívül történik. A partner petesejtjeit laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba teszik, majd az előkészített spermiummal megtermékenyítik, és az embriókat visszahelyezik a nő méhébe; intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI - Intracytoplasmic sperm injection) – az eljárást elsősorban férfimeddőség esetén alkalmazzák: a spermiumot egy vékony tűvel közvetlenül a petesejt belsejébe juttatják be. Bizonyos esetekben a spermiumok műtéti úton előállíthatók a herékből.