Az alkoholfogyasztás négy aranyszabálya: Ne mindennap! Töményet soha! Mindig étkezéshez kötve! Mindig családi körben!

Az alkoholfogyasztás egészségi és társadalmi kockázatai egyaránt jelentősek. Az érintettek azonban nehezen néznek szembe a problémájukkal. A pszichiátriai és addiktológiai gondozókban a segítségre szorulóknak csak a töredéke jelenik meg: Magyarországon körülbelül 30-35 ezer alkoholbeteg van gondozásban, miközben az alkoholfüggők számát 700 ezerre becsülik.

Alkoholizmusról beszélünk, ha az alkohol fogyasztása belső fizikai vagy lelki kényszerhatásra történik, azaz ha kialakul valamiféle függőség. Mindazon túl, hogy az alkoholizmus fizikailag és pszichikailag is tönkreteszi az embert, a társadalomra nézve is igen káros hatásai lehetnek: az alkoholista a társadalmi beilleszkedésre alkalmatlanná válik, egyetlen vigasza az alkohol marad. Ez a folyamat egy idő után akár öngyilkossághoz is vezethet. Kimutatható, hogy az alkoholisták körében több mint ötezerszer gyakoribb (kb. 10-20%) az öngyilkosságok száma, mint a teljes lakosság viszonylatában.

Ha ilyen súlyos állapotba nem is kerül minden alkoholfüggő, nagy a valószínűsége, hogy az élete minden területén komoly nehézségekre számíthat a szenvedélye miatt. A munkaidő alatti részegség vagy másnaposság miatt elveszítheti a munkáját, ami anyagi problémákhoz és akár a lakóhelye elvesztéséhez is vezethet. A nem megfelelő időben való ivás és a csökkent ítélőképesség alatti viselkedés jogi következményekkel járhat (például az ittas vezetésért vagy a közrend megzavarásáért indított büntetőeljárások). Az alkoholisták magatartása házassági konfliktusokhoz és váláshoz vezethet, és hozzájárulhat a családon belüli erőszakhoz is. Hosszan tartó kárt okozhat az alkoholisták gyermekeinek érzelmi fejlődésében felnőttkoruk elérése után is.

Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszhat a genetika és a tanulás, a társadalmi-szociokulturális tényezők, de a neurobiológiai elmélet szerint kapcsolat lehet az agyi jutalmazórendszer és az alkoholizmus kialakulása között is (lásd még: Nagyivók). Bizonyos személyiségjegyek esetén is gyakoribb lehet az alkoholizmus – ilyenek például a magányosság, félénkség, gyanakvó, bizalmatlan, szorongó személyiség, depresszióra való hajlam, erőteljes emocionalitás, ellenséges és akár önpusztító indulatosság vagy a bűnöző magatartás.

A túlzott alkoholfogyasztás számos ponton befolyásolja károsan a szervezet működését:

alkoholfüggőség kialakulása (alkoholbetegség);

memóriazavarok;

a bőr korai öregedése, „borvirágos” orr;

szívizom-károsodás, szívmegállás;

vérszegénység (anaemia), véralvadási zavarok;

emlőrák;

vitaminhiány;

gyomorvérzés, gyomornyálkahártya-gyulladás;

hasmenés, hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis);

a férfiaknál: potenciazavarok;

a nőknél: a születendő gyermeknél nagyobb a kockázat a fejlődési rendellenességek megjelenésére;

agresszív, irracionális viselkedés, vitázás, erőszakos cselekedetek;

depresszió, idegesség, alvászavar;

szájüregi és gégedaganatok;

gyakori megfázás, csökkent immunvédekezés, fokozott tüdőgyulladás-kockázat;

májkárosodás;

kézremegés, a kéz és az ujjak zsibbadása, érzéskiesés, idegfájdalmak;

fekélybetegség;

érzészavar miatti elesések (alkoholos neuropátia).

Az alkoholbetegek zöme gyakran valamilyen kényszerítő helyzet hatására keresi fel az orvost (pl. szövődménnyel járó részegség, alkoholfogyasztással kapcsolatos baleset, sérülés, betegség vagy szociális, munkahelyi, családi probléma). Fontos, hogy a betegek megértsék: kezelésre van szükségük, ami gyakran nem egyszerű feladat. Az alkoholizmus kialakulása több tényező együttes hatásának következménye. Tünetei, szövődményei sokfélék lehetnek, ezért komplex kezelésre van szükség: a testi károsodásokat éppúgy kezelni kell, mint az esetleges alkoholmegvonási tüneteket, valamint pszicho-szocio terápiát, rehabilitációt is magában kell foglalnia.

Az alkoholfogyasztás abbahagyását követően megvonási tünetek jelentkezhetnek (fokozott izzadás, végtagremegés, nyugtalanság, vérnyomás-emelkedés, szapora szívverés, hányinger, esetenként epilepsziás görcsrohamok), amelyek gyógyszeres kezelést igényelnek. Súlyos esetben delirium tremens alakulhat ki. A gyógyszeres kezelés során általában benzodiazepineket (nyugtatószereket), antiepileptikumokat (a görcsrohamok megelőzésére), nagy dózisú B-vitaminokat alkalmaznak. Emellett fontos a megfelelő táplálék- és folyadékbevitel. Ezt követően a kezelésben a rehabilitáció, utógondozás kerül előtérbe, amelynek célja az absztinencia (alkoholmentes életmód) fenntartása és a visszaesések megelőzése. Az alkoholbetegek kb. kétharmadánál más pszichiátriai zavar is fennáll (pl. hangulat- és szorongásos zavarok), amelyek gyógyszeres kezelést igényelhetnek. A rehabilitáció és utógondozás során különféle pszichoterápiás eljárásokat alkalmaznak, pl. támogató, csoport- és egyéni pszichoterápiák, magatartás-terápiák.

Ma már létezik az alkohol iránti vágyat mérséklő gyógyszer is, amely segíthet a visszaesések kivédésében. Ezzel szemben egyre inkább háttérbe szorul a korábban elterjedten alkalmazott, úgynevezett averziót okozó gyógyszer használata, amely ismételt alkoholfogyasztás esetén kellemetlen testi tüneteket okoz. Szintén segítheti az alkoholbetegek rehabilitációját, ha önsegítő szervezetekbe kapcsolódnak be. Ezekben a csoportokban a gyógyult és nem gyógyult alkoholbetegek közösen megbeszélik gondjaikat, és segítik egymást.

A négy aranyszabály

A felvilágosítás legfontosabb szabálya – hívható a négy aranyszabálynak is – az alkoholhasználatot illetően:

Ne mindennap!

Töményet soha!

Mindig étkezéshez kötve!

Mindig családi körben!

Hová fordulhat segítségért?

Segítséget kérni nem szégyen! Mivel az alkoholizmus súlyos betegség, az idejében kapott szakszerű segítség szó szerint életmentő lehet.

Anonim Alkoholisták

honlap: www.anonimalkoholistak.hu

telefon: 06-1 251-00-51

mobil: 06-30 749-2221

e-mail: info@anonimalkoholistak.hu