Mit kell tudni a nátháról?

A náthát elsősorban orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás kíséri, ám előfordulhat láz és köhögés is. Fontos megkülönböztetni a megfázást a COVID-19-fertőzéstől és az influenzától. Ebben segíthet azoknak a tüneteknek a felismerése, amelyek kifejezetten ezekre a betegségekre jellemzők, ám a megfázásra nem: hidegrázás,izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, torokfájás,száraz, kínzó köhögés, hasfájás, hasmenés. A fenti tünetek jelentkezése esetén valószínűsíthető, hogy a náthától eltérő vírusok okozzák a betegséget. A fejfájás az egyszerű megfázásra ritkán jellemző, a szokatlan, fájdalomcsillapítóra kevésbé enyhülő, visszatérő fejfájás gyakrabban jelez egyéb fertőző megbetegedést.Több napja fennálló étvágytalanság, illetve elmaradó folyadékpótlás, hányás, kínzó, szűnni nem akaró fejfájás, mellkasi fájdalom vagy gyomorfájdalom, légzési nehézségek, lázkiütés vagy tíz napon túl tartó tünetek esetén forduljon háziorvosához.Ha a tünetek között előfordul nyaki vagy tarkótájéki merevség, sürgősen orvosi segítségre lehet szükség! Asztmásoknak, cukorbetegeknek és szívproblémákkal küszködőknek különösen fontos odafigyelni a fenti, súlyosabb tünetekre.

A megfázás tüneteit több száz vírus okozhatja, amelyek általában a rhinovírusok vagy a koronavírusok csoportjába tartoznak. Emiatt az is előfordulhat, hogy legyengült immunrendszerrel valaki az egyik náthából a másikba esik: a sokféle kórokozó miatt nem alakul ki védelem a megfázással szemben.Az okok közé tartozhat a vírusok számára kedvező feltételek jelenléte is, amelyek megkönnyítik – a szervezetbe bejutva – szaporodásukat. A hűvösebb időnek nem megfelelő öltözet, a piszkos kezek, gyenge személyes higiénia a vírusfertőzések számára mind kedvező körülményeket teremtenek.

„Gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap” – tartja a mondás, és ebben van is valami. A megfázásra ugyanis nincs gyógyszer, az egyszerű náthát az egészséges immunrendszer rendre képes legyőzni. A természetes gyógyulási folyamat mellett tüneti kezelésre van lehetőség, ami az orrdugulás vagy orrfolyás tüneteinek, a fejfájásnak, láznak stb. enyhítéséből állhat.

Betegség esetén fontos a sok-sok pihenés (ágynyugalom!) meleg környezetben és a lehető legtöbb folyadék fogyasztása. A zöldségben-gyümölcsben gazdag, ugyanakkor finomított szénhidrátokban (édességek, kenyér- és tésztafélék stb.) szegény étrend szintén segíthet a megfázás mielőbbi leküzdésében. Továbbá jótékony hatású lehet – torokfájás esetén – a langyos sós vízzel való gargalizálás, „orrproblémákra” pedig az inhalálás.

Fontos tudni, hogy megfázásra antibiotikumot szedni teljesen hiábavaló, lévén nem bakteriális, hanem vírusos betegségről van szó. Vírusok ellen az antibiotikumok nem hatnak, ellenben a túlzott antibiotikum-használat segíti a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek kialakulását (lásd még: antibiotikum-rezisztencia).

A megfázás csecsemő-, illetve kisgyermekkorban általában gyakoribb – és nemritkán súlyosabb tüneteket produkál. Ennek oka, hogy a kicsik immunrendszere még fejlődésben van, nem találkozott elegendő számú kórokozóval, így szervezetük még nem képes gyorsabban felismerni a fertőzést. Ehhez jön még az a fentebb már jelzett tény is, hogy a megfázást akár több száz különböző vírus is okozhatja, ami tovább nehezíti a célzott immunválasz kialakulását.

Csecsemőkorban fontos a megfázástól szenvedő gyermek orrváladékának folyamatos eltávolítása (orrszívóval), a testhőmérséklet gyakori ellenőrzése, szükség esetén (38 fokos láz felett) a csuklón állott vizes hűtőborogatás alkalmazása és a gyakori folyadékpótlás. A kiszáradás veszélye esetükben fokozottan fennáll! Nagyon magas láz (39 fok, illetve a felett) mindig kérjen segítséget gyermekorvosától! Az orvosi ellátás megkezdéséig hűtőfürdő alkalmazható.

Kisgyermekkorban az orrszívó már nem szükséges, de a gyakori orrfújás igen. Ezenkívül náluk már alkalmazhatók sóoldatos orrcseppek az orrváladék felhígítására. A különféle orrnyálkahártya-szárító orrcseppek alkalmazása viszont kerülendő, mert ezek a legritkább esetben segítenek, ellenben olyan mellékhatásokat produkálhatnak, mint a szapora szívverés, idegesség vagy álmatlanság.

Csecsemő-, illetve kisgyermekkorban különösen figyelni kell a köhögés jellegére, mert esetükben a megfázás nemritkán kruppal társul, amit szintén egy vírus okoz. A krupp esetében a légcső és a hörgők megduzzadnak, így a légzés fizikailag is akadályozottabbá válik. Csikorgó, hörgő, sípoló, furcsa köhögés esetén haladéktalanul gyermekorvosi segítségre van szükség!

A megfázást, illetve egyéb légúti megbetegedéseket okozó vírusokkal terhesség idején is számolni kell. A tünetek közül a láz az, ami aggodalomra adhat okot, a lázas állapot ugyanis növeli a különféle magzati rendellenességek kialakulásának veszélyét. Az első trimeszterben főként velőcsőzáródási rendellenességet, míg a harmadik trimeszterben koraszülést idézhet elő.

Várandósság alatti láz esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Az esetek nagy százalékában a megfázásos vagy influenzaszerű tünetek 7-10 nap alatt komolyabb kezelés nélkül is megszűnnek. Mindazonáltal az elhanyagolt, „ki nem feküdt” megfázás különféle, akár súlyos, például baktériumok általi ún. felülfertőzés veszélyét hordozza. Ezek lehetnek tüdőgyulladás, középfülgyulladás, arcüreggyulladás stb. Ezért fontos időt szakítani a betegség kipihenésére.

Ha a megfázás fentebb ismertetett tünetei egy hét múltán sem enyhülnek, illetve ha súlyosabb tünetek jelentkeznek, kérjen segítséget háziorvosától.

A szezonális légúti megbetegedések megelőzésének lehetősége elsősorban a kórokozó vírusok kerülését jelenti. Nem tanácsos már fertőzött, enyhe tüneteket mutató emberrel érintkezni, ellenben fontos a higiéniai alapszabályok betartása: helyes kézmosás, saját evőeszközök, edények használata, az évszaknak megfelelő öltözködés stb.

Ezenkívül lényeges odafigyelni az immunrendszer karbantartására, vagyis az egészséges táplálkozásra, valamint a folyadék- és vitaminbevitelre – különös tekintettel a C-vitamin és a D-vitamin megfelelő mennyiségének fogyasztására.