A tanulási zavarok nyomában
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisTanulásCsaládIskolai problémákgyerekÖsszes cikk
Tanulási zavarnak nevezzük, amikor egy gyermek átlagos oktatási körülmények között nem képes elsajátítani az írás, olvasás, vagy számolás képességét, és e területek bármelyikén az iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárhatótól. A tanuló mérhető teljesítménye nem szellemi visszamaradottság (mentális retardáció), érzékszervi hiányosság vagy kulturális és oktatási tényezők miatt marad el a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelő teljesítménytől.
A tanulási nehézségek főbb típusai
Tanulási nehézségek jelentkezhetnek az írás, olvasás és számolás, illetve a viselkedés (kitartás, szervezőkészség stb.) területén.
Diszlexia: az olvasáshoz szükséges részfeladatok (szófelismerés, olvasási, olvasásértési készség elsajátítása) sérültek, bizonyos esetekben helyesírási nehézségek is társulhatnak. Megléte az általános iskola alsó tagozatában állapítható meg.
Diszgráfia: az írásbeli kifejezés zavara, jelentős mértékű sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. Mind a helyesírás, mind a betűzés érintett, egyes esetekben a helyesírási nehézséget kézírási problémák is kísérhetik. Már az általános iskola második osztályában megnyilvánulhat.
Diszkalkulia: a matematikai műveletek elvégzésének feltűnő képtelensége, a valós számokkal végzett műveleti készségek károsodása. A zavar olyan alapvető feladatokra vonatkozik, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, ugyanakkor kevésbé érinti az elvontabb feladatokat. Rendszerint az általános iskola harmadik osztályában derül rá fény.
ADHD (Attention Defficit and Hyperactivity Desorder) azaz figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, amikor a gyermek nem tud egy dologra folyamatosan figyelni, hiperaktív, impulzív és nyugtalan. A gyermekek 5-8%-át érinti. A tünetek már 5 éves korban jelentkezhetnek, de jellemzően a gyermek közösségbe kerülésekor.
A tanulási zavarok főbb tünetei
A tanulási zavarok tünetei teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességekben mutatkoznak meg. Az iskolai tanulmányok során megélt kudarcok, gyenge osztályzatok és a pedagógusi, illetve szülői oldalról érkező kritikus értékelések nagyban befolyásolják a tanulási nehézségekkel küzdő gyermek viselkedését: önértékelése csökken, bizonytalanná, visszahúzódóvá, vagy agresszívvá válhat.
A teljesítményhez kapcsolódó tünetek főbb csoportjai az alábbiak:
Egyensúlyérzékelés zavara és bizonytalan testséma: a gyermek mozgása összerendezetlen, bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Nem tájékozódik megfelelően a saját testén, kézfejét nem tartja megfelelően, ebből adódóan szabálytalan a ceruzafogása.
Térbeli tájékozódás zavara: a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosításának zavara, ami az olvasásban, írásban és a számolási műveletekben is nehézségeket okozhat. A tünetek a balról jobbra való írás folyamatosságában, az iránytartásban, sorvezetésben, a betűk számok és műveletek felcserélésében nyilvánulhatnak meg.
Nagy- és finommozgás koordinációjának zavara illetve fejletlensége (motoros deficit): a helyes ceruzatartásban okozhat nehézséget, aminek következtében az íróeszköz görcsös tartása miatt gondot jelenthet az egy sorban maradás és a megfelelő vonalvezetés. Az alakok felismerésének zavara és a térbeli viszonyok felismerésének nehézsége társulhat mellé.
Gyenge ritmusérzék: a gyermek nem érzékeli a beszéd ritmusát, ami gondot okozhat számára a szótagolásnál és a szavak elválasztásánál.
Beszédhang gyenge megkülönböztető képessége: összefügg a hallási figyelem fejletlenségével, alapjául szolgálhat a zöngés és zöngétlen hangok nem megfelelő megkülönböztetésének.
Sorba rendezés nehézsége: az idegrendszeri feldolgozás szokásostól eltérő módja vagy fejletlensége miatt jelentkezhet, nehézséget okozhat az egymásutániság érzékelésében, például a verstanulásban.
(…)
Mit tehet tanulási nehézség esetén?
A tanulási nehézségek leküzdésében nem csak a velük foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, gyermekpszichológusok, konduktorok, gyógytornászok, logopédusok és más szakemberek, hanem a szülők aktív közreműködésére is szükség van. A szülőknek kell megtenniük az első lépést: megbeszélni az észlelt nehézséget gyermekük pedagógusával, majd szükség esetén a pedagógiai szakszolgálathoz fordulni és szakértői vizsgálatot kérelmezni. A szülők feladata az is, hogy az iskolában bemutassák a szakértői véleményt, és kérvényezzék az oktatási intézménynél annak figyelembe vételét az oktatás-nevelés folyamán. A fejlesztés során fontos, hogy érzelmileg támogassák, bátorító módon segítsék gyermeküket a foglalkozásokon való részvételben.
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ADHD