Szimpatika – Kismamaként dolgozni nem is olyan egyszerű

Jogi védelem kismamáknak

A várandós munkavállaló jogairól a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 65.§-a rendelkezik. Ebben szerepel, hogy a várandósság idején - a bejelentésétől számítva a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság idejéig - a munkáltató nem mondhat fel a kismamának, kivéve, ha a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megszegi a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét, esetleg magatartásával ad okot az azonnali hatályú felmondásra. A kismama és születendő gyermeke egészségét védi az Mt. 60.§-a, miszerint, ha a munkavállaló munkaköre (éjszakai, vegyi vagy sugárzó anyagokkal végzett vagy nehéz fizikai munka) veszélyezteti a kismama és a magzat egészségét, a munkáltató köteles olyan munkakört felajánlani a részére, amely nem teszi ki egészségügyi kockázatnak.

Ha a munkáltató nem tud ilyet biztosítani, fel kell mentenie a várandós nőt a munkavégzési kötelezettség alól, és a kismamának ebben az időszakban is jár a munkaszerződésének megfelelő alapbér. A foglalkozás-egészségügyi orvos hatásköre a munkakör veszélyességének megítélése, illetve annak eldöntése, hogy a munkavállaló foglalkoztatható-e abban. A kismama ez idő alatt éjszakai munkavégzésre, rendkívüli vagy készenléti szolgálatra nem osztható be, és egyenlőtlen munkaidő-beosztással, az addigitól eltérő helyszínen is csak a hozzájárulásával foglalkoztatható. A kismamát a munkáltatónak el kell engednie az állapota miatt szükséges orvosi vizsgálatok idejére, és ez időre távolléti díj illeti meg.

Kismamák egészségi gondjai

A várandósok szervezete nagy hormonális átalakuláson megy keresztül, ez okozza a jellegzetes panaszokat. Az első hónapokban a leggyakoribb kellemetlenség az émelygés, hányinger, hányás, szédülés. Kivédeni, felkészülni rá szinte lehetetlen, hiszen nehéz kiszámítani, mitől alakul ki, akár egy addig megszokott, sőt kedvelt illat is kiválthatja. Gyakori várandóssági probléma az alvási szokások megváltozása, ami jelentkezhet fokozott alvásigényként, de alváshiányhoz vezető alvászavarként is. A kismama fáradékonyabb lehet, fizikai teljesítőképessége romlik, az sem ritka, hogy kevésbé tud összpontosítani a feladatára, több pihenésre van szüksége. A várandósság 6-9. hónapjában a testi változások, az egyre növekvő pocak miatt az ízületeire jutó terhelés is nő, térd- és hátfájdalom, lábdagadás is jelentkezhet, a várandós kevésbé bírja az állómunkát, esetleg a hosszas egyhelyben ülés is nehézséget okoz.

Miben segíthet a munkáltató, és mit tehetnek a munkatársak?

A jogszabályokban rögzített kötelezettségeknek a munkáltatónak természetesen eleget kell tennie, de ezen túl is a kismama munkahelyi főnökének és a munkatársainak elemi, emberi kötelessége, hogy amiben csak lehet, segítse őt az életének ebben a szép, de nem könnyű szakaszában. Kis figyelmességgel, tapintattal, apró gesztusokkal is sokat lehet tenni, az egyedi munkakörülményeknek, illetve az érintett állapotának megfelelően. Például meg lehet kímélni a kismamát a nehéz tárgyak emelésétől akkor is, ha a munkaköre nem minősül nehéz fizikai munkának. Nem kell rázúdítani olyan munkahelyi vagy egyéb stresszt, ami elkerülhető, ki lehet hagyni az esetleges vitákból, rivalizálásból, netán intrikákból. Ha például egy munkatárs bevásárolni indul, megkérdezheti, nincs-e valamire szüksége, vagy elvihet autóval, ha ugyanarra vezet hazafelé az útjuk. Felesleges unszolás, kínálgatás nélkül el lehet fogadni, ha kicsit távolabb húzódik a többiektől és kihagyja a szokásos kávézást, közös ebédet, hogy nehogy rosszullétet provokáljon nála valamilyen intenzív illatú étel-ital. Minél kevésbé téma a várandósság a munkahelyen, annál jobb. A kismamának a közhiedelemmel ellentétben nincs szüksége a munkatársak szüléstörténeteire, kéretlen tanácsaira, hiszen minden várandósság más és más, felesleges stresszelni őt, a számára legjobb tanácsokat úgyis a kezelőorvosától fogja kapni.

Nyolc dolog, amit a kismamák tehetnek a jobb közérzetükért

Sokat segíthet azzal, ha figyeli magát, például, hogy milyen ingerek váltják ki az első hetek jellemző kellemetlenségeit, az émelygést, hányingert. Jó, ha egy ideig kerüli az intenzív, provokáló szagokat, ha gyakrabban, de kevesebbet eszik, vigyáz a megfelelő folyadékbevitelre, és mindig tart a keze ügyében valamilyen hűsítő innivalót.

Próbáljon a szokottnál nagyobb rendszerességet vinni az életébe, igyekezzen nagyjából ugyanabban az időben aludni térni, legyen napi 8 órája alvásra, és ha szükséges, iktasson be több pihenőidőt magának napközben is.

Ha teheti, kerülje a stresszt, nem a várandósság 9 hónapja alatt kell megváltani a világot!

Étkezzen egészségesen, lehetőleg jó minőségű, tápanyagokban és nyomelemekben, vitaminokban gazdag, friss élelmiszereket fogyasszon!

Hacsak az orvos kifejezetten nem tiltja, akkor a hangulatának, munkakedvének, egészségének is csak jót tehet a rendszeres, könnyű mozgással, sétával. Kerülje viszont a megerőltető edzést, az emeléssel, hirtelen zökkenéssel, irányváltással, esetleg balesetveszéllyel járó mozgásformákat.

Kerülje a túl szoros ruhát, hordjon stabil, a lábának jó tartást biztosító cipőt.

Rendszeresen járjon várandósgondozásra, a felmerülő problémákat beszélje meg orvosával, védőnőjével!

Ha már a várandósság előtt sem volt egészséges, például diabéteszes vagy magas vérnyomással, keringési vagy veseproblémákkal küzd, akkor fokozottan figyeljen magára, tartsa magát a kezelőorvosa utasításaihoz. Szükség esetén indokolt lehet a veszélyeztetett várandósság miatti betegállományba vétel is.

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyászának közreműködésével készült el.