Szimpatika – Tegyük biztonságossá a nyári pihenést!

Melyek a leggyakoribb panaszok és balesetek, amelyekkel megkeresik a szülők a nyári időszakban?

Az évnek ebben a szakában általában a traumatológiai esetek vezetnek. A gyerekek a jó idő beköszöntével egyre többet vannak a szabadban, így a sérülések száma is megnövekszik, ezek között pedig a fejsérülések vannak az első helyen. Ilyenkor a szülők is lazábban kezelik a szabadidős tevékenységeket, így nem csak a játszótéren vagy sportolás közben szenvedhetnek balesetet a gyerekek, hanem egy egyszerű udvari játék és szaladgálás közben is.

Az esetek 85-90%-ában banális fejsérülésekról van szó, amelyek nem feltétlenül igényelnek orvosi ellátást. Egy vérző seb ijesztő lehet, de többnyire felületi bőrsérülésről van szó. Többszöri hányás és eszméletvesztés esetén azonban elengedhetetlen, hogy egy orvos is megvizsgálja a gyermeket.

Hogyan kezeljük a kisebb sérüléseket?

Minden esetben legyen nálunk fertőtlenítőszer: az a megfelelő, amely színtelen, szagtalan, nem csíp és lehetőleg gél állagú. Tévhit, hogy a fertőtlenítőnek csípnie kell ahhoz, hogy megfelelő hatást váltson ki, ma már sokféle gyerek- és kötéscsere-barát készítmény elérhető.
Sebtapaszt is tartsunk magunknál, lehetőség szerint 360 fokban tapadót, hiszen a gyerekek nem fognak vigyázni rájuk, így a hagyományos tapaszok alá bekerülhet a víz és a por. Nem igaz az a városi legenda sem, hogy a napon kiszárított sebek jobban gyógyulnak, épp az ellenkezőleg: lassabban gyógyulnak és sokkal csúnyább heget hagynak. A sebgyógyulásnak a hidratált és tiszta környezet kedvez, ezt pedig fertőtlenítő- és kötszerrel tudjuk elérni.

Mire kell figyelni a vízparti nyaralások során?

Kétségtelenül a fulladás a legfenyegetőbb veszély, amely a filmekben látott képsorokkal ellentétben pár másodperc alatt és hangtalanul megy végbe. Ha valaki nem tud vagy rosszul úszik és vizet nyel, azonnal pánikba esik, elmerül, és másodpercek alatt menthetetlenné válik a helyzet. A megelőzés nem bonyolult: aki nem tud úszni, azt ne engedjük mélyvízbe, és a gyerekeket csak komoly úszófelszereléssel engedjük pancsolni még akkor is, ha folyamatosan felügyeljük őket.

Mit tehetünk, ha a kicsik leégnek a napon, esetleg napszúrást kapnak?

A napszúrás a gyerekeknél ritkább, hiszen a kicsiket a szülők többnyire megfelelően hidratálják őket, és néhány fagyi is könnyebben lecsúszik ilyenkor… A napégés azonban komoly problémákat jelenthet náluk. Azt tanácsolom, felnőtteknek is, hogy a jelenlegi sugárzásra való tekintettel minimum 50 faktoros naptejet használjanak, és délután 3-ig valóban kerüljék a közvetlen napsugárzást. Ha ennek ellenére mégis napszúrást kapott a gyerek, azt felismerhetjük az alábbi tünetekből: kicsit bágyadtabb lesz, fejfájásra panaszkodik, a testhőmérséklet emelkedése, hányinger és hányás is jellemző lehet. A legjobb kezelés erre az elsötétített, hűvös szoba, és az ingerszegény környezet biztosítása.

Milyen súlyosságú tünetek esetén elkerülhetetlen a szakember felkeresése?

Ha hólyagos a sérülés, mindenképp kerüljön rá fertőtlenítőszer, hűtsük a területet 10 percig, majd tartsunk fél óra szünetet és közben ne ázzon a seb. Csak a nagyon komoly égési sérülések igényelnek traumatológiai kezelést, de ha hólyagok keletkeznek, azért keressük fel a háziorvost személyesen. A fentiekről egyébként játékos formában, de bővebben a Kőnig doki helyreteszi Youtube-csatornán található sokféle rajz- és animációs film, ami akár a kicsik oktatását is elősegítheti, a szülők számára pedig hasznos információkat tartalmaznak.