Szimpatika – Nem csak a hőség okoz túlzott izzadást

Az izzadás egy fontos funkció, amely szükséges a test lehűtéséhez. A verejtékezés akkor fokozódik, amikor kint nagy a hőség, amikor megerőltetjük magunkat (fizikai aktivitás), valamint a stresszre adott akaratlan válasz is. Bár mindenki izzad, de nem mindenki túlzottan - amint az izzadás elkezdi zavarni a mindennapi életet, mert túlzott méreteket ölt, azt orvosi nyelven hyperhidrosis-nak nevezzük.

A hyperhidrosis kezeléséhez elengedhetetlen, hogy megtudjuk, mi is okozza a problémát. Mivel több minden is kiválthatja, több vizsgálat is szükséges lehet (sőt előfordul, hogy egyszerre több kóros állapot is hozzájárul a problémához). Amennyiben van egy mögöttes oka, úgy másodlagos hyperhidrosis-ről beszélünk, amennyiben nincs, úgy primer hyperhidrosis-ről.

Milyen endokrin zavarok okozhatnak fokozott izzadást?

Cukorbetegség: a cukorbetegség olyan szénhidrát-anyagcsere zavar, melynek során a vércukor szintje megemelkedik. Normális esetben a cukor (glükóz) az inzulin nevű hormon segítségével a vérből a sejtekbe jut, hogy üzemanyagként használják fel. A cukorbetegek vagy egy autoimmun folyamat révén nem termelnek elegendő inzulint ahhoz, hogy a glükózt a véráramból a sejtekbe szállítsák (1-es típus), vagy sejtjeik ellenállóvá válnak az inzulin hatásaival szemben (2-es típus).

A cukorbetegségnek gyakran nincsenek tünetei, csak akkor, amikor már szövődmények léptek fel. Érdemes azonban tudni, hogy az idegrendszer a hipoglikémiára többek között verejtékezéssel reagál, így érdemes felfigyelni erre a tünetre! Ezenkívül a túl sok vércukor idővel károsíthatja az idegeket (diabéteszes neuropátia). Ha az izzadást szabályozó idegek sérülnek, akkor az a verejtékezéssel kapcsolatos problémákat válthat ki. A diabetes kezelése elsősorban életmódterápiával történik (1-es típus esetén mellé mindenképp inzulinre is szükség van!). 2-es típus esetén ezt kiegészítheti gyógyszeres/inzulinos kezelés.

Pajzsmirigy túlműködés: a pajzsmirigy a nyak elülső részén található mirigy. Olyan hormonokat termel (T3, T4), amelyek számos testi funkció szabályozásában játszanak szerepet, beleértve:

• Anyagcsere
• Légzés
• Pulzus
• Testsúly
• Testhőmérséklet

Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, azt hyperthyreosis-nak (pajzsmirigy túlműködés) nevezzük. A pajzsmirigy túlműködése fokozza a szervezet anyagcseréjét és pulzusszámát (vagyis fokozott üzemmódra kapcsol), ami túlzott izzadást eredményezhet - mondja dr. Békési Gábor PhD endokrinológus, pajzsmirigy specialista. Terápiája legtöbbször gyógyszeres úton történik, ám súlyos esetben műtétre is szükség lehet (strúma, hormontermelő göbök miatt).

Akromegália: ritka betegség, melynek során az érintett túl sok növekedési hormont termel. Hátterében az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) áll. Az extra mennyiségű GH (növekedési hormon) túlzott növekedést okoz a csontokban és a test lágyszöveteiben. Tünetei felnőttkorban lassan alakulnak ki, sokszor nehéz is észrevenni, ám egyik jellegzetes panasza a fokozott izzadás, így figyelje meg, nem szorítja-e jobban az utóbbi években a cipője, illetve nem érzi-e szorosabbnak a gyűrűjét - ezek ugyanis mind felvetik az akromegália gyanúját.

Kezelésében nagy szerepe van az adenoma eltávolításának (ha ez valamiért nem lehetséges, akkor gyógyszeres terápia is elérhető).

További állapotok, melyek fokozott izzadást okozhatnak:

• Menopauza
• Túlsúly
• Gyógyszerek mellékhatása
• Stressz
• Kardiológiai problémák
• Fertőzések
• Rosszindulatú daganatok (pl. limfóma, leukémia)