Az édeskömény gyógyászati felhasználása

Gyógyászati céllal keserű és édes változatainak termését, illetve azok illóolaját használják. Termése fűszeres, ánizsra emlékeztető illatú. A gumós édeskömény szárgumója a mediterrán konyha fontos alapanyaga.

Fitoterápiás alkalmazás

A modern fitoterápiában az édesköményt görcsös emésztőrendszeri panaszok, puffadás és menstruációs görcsök csillapítására, valamint megfázás esetén köptetőként alkalmazzák. A teát az összezúzott termés kávéskanálnyi mennyiségéből, forrázással készítik. Az Európai Gyógyszerügynökség a dózist ennél is pontosabban meghatározta: napi legfeljebb 7,5 g. Az édesköményt teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. A porított termést is használják a terápiában, kapszulázott formában.

Női panaszokra

A menstruációs vérzésre kifejtett hatást több vizsgálatban tanulmányozták – ezek metaanalízise szerint a termés kivonata csökkenti a vérzés mennyiségét a placebóhoz képest. Menopauzában szájon át alkalmazva javítja az életminőséget és a szexuális élet minőségét.

Az növény feltételezett ösztrogénszerű aktivitására alapozva megvizsgálták, hogy a termés kivonata mennyire hatásos a túlzott szőrnövekedés kezelésében (a női nemi hormon ugyanis a szőrnövekedés ellen hat). Megállapították, hogy az édesköménytermés alkoholos kivonatát tartalmazó krém 12 hetes kezelés után csökkenti a szőrrel borított terület nagyságát az arcon. Hüvelykrém formájában optimális (savas) irányba változtatja a pH-t és kedvező hatással van a hüvely nyálkahártyájára, ez is ösztrogénszerű hatására utal.

Csecsemők hasfájására

A tradicionális gyógyászatban az édeskömény termése a csecsemőknek adott görcsoldó tea fő komponense; emellett a tejelválasztás fokozására is használják. A tejelválasztást fokozó hatást humán vizsgálatban nem igazolták, de a hatás meglétét a tradicionális felhasználás során nyert tapasztalatok igazolják. Az édeskömény illóolajának komponensei átjutnak az anyatejbe, így a tejszaporító tea fogyasztásának „mellékhatásaként” a csecsemők görcsös hasfájása is csillapítható. Ez a hatás közvetlenül is kiváltható: egy vizsgálatban az édeskömény illóolaját tartalmazó készítmény a placebónál hatékonyabban enyhítette a 2–12 hetes csecsemők kólikás hasfájását. Alkalmazását a gyermekek jól tolerálják, általában kedvelik az ízét. Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség álláspontja szerint az édeskömény csak 4 év fölötti gyermekeknél használható, és szoptató és várandós nőknek sem ajánlják alkalmazását.

Miért korlátoznák az édeskömény használatát?

Az alkalmazás korlátozására a válasz három idegen szó: transz-anetol, esztragol és furokumarin. Ezek a vegyületek, amelyek megtalálhatóak az édeskömény termésében, újabb kutatások szerint káros hatásokkal is bírhatnak.

A transz-anetol és az esztragol az édeskömény illóolajának összetevői. Állatkísérletekben ezeket a vegyületeket daganatkeltő hatásúnak találták. Bár semmilyen bizonyíték nincs, ami alátámasztaná, hogy ez a veszély emberi alkalmazásnál is reális, a növény alkalmazását kisgyermekeknél korlátozták. Újabb elemzések rámutatnak: az édesköménytea, különösen teakeverékek részeként elhanyagolható mértékben fokozhatja a daganatkockázatot. Ennek több oka van: még ha magas is a termés illóolajának transz-anetol- és esztragoltartalma, ennek kis mennyisége oldódik be a teába (az illóolajok általában nem elegyednek a vízzel). Másrészt pedig, ha ezek a komponensek tényleg veszélyesek, a növény betiltása helyett jobb megoldás, ha olyan fajtákat használnak, amelyekben ennek a két anyagnak a szintje alacsony. Teakeverékekben pedig a tea egyéb összetevői antioxidáns és egyéb hatásaik révén tovább csökkenthetik a kockázatot. És végül: kiderült, hogy az emberi szervezetben ezek a vegyületek másként alakulnak át, mint a patkányokéban (ott figyelték meg a rákkeltő hatást), ami szintén a veszélyt túlbecsülését támasztja alá.

A furokumarinok potenciális májkárosító, rákkeltő hatásaik miatt tűnnek veszélyesnek. Egy átfogó elemzés azonban kiderítette: az édeskömény terápiás dózisa elhanyagolható mennyiségben tartalmaz ilyen vegyületeket.

Úgy tűnik tehát, hogy az édeskömény kisgyermekkori alkalmazásával kapcsolatos gyógyszerügynökségi álláspont a szükségesnél óvatosabb. A veszély inkább elméleti, mint valós, sem modern klinikai vizsgálatok, sem a sok évszázados alkalmazás során halmozódó tapasztalat nem támasztja alá. A hazai piacon számos termék kapható egyébként, amelyek alkalmazását egészen kis gyermekek és szoptató anyák részére is javasolják. Ezek egy része élelmiszerként van forgalomban, amelyekre egyébként sem vonatkoznak a gyógyszerügynökségi előírások.