Az agyhártyagyulladás a kisbabákra jelenti a legnagyobb veszélyt
Minden ötödik túlélő pedig maradandó szövődményektől szenvedhet, legyen az agykárosodás, rokkantság, hallásvesztés, viselkedési zavar vagy tanulási nehézség. A legtöbb megbetegedés a csecsemők körében fordul elő. Hazánkban a meningococcus baktérium B, C, illetve W típusa okozott eddig megbetegedéseket. Az életveszélyes kórkép megelőzésében a védőoltások alkalmazása segítség lehet. Többek között erre emlékeztetettaz az április 24-i Meningitis Világnap is.
Mi okozza az agyhártyagyulladást?
A fertőző, gennyes agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású, kezdetben nehezen felismerhető, a meningococcus baktériumok által okozott nagyon súlyos betegség. A meningococcus baktériumnak több típusa ismert, Magyarországon a B, C, illetve a W típusok okozta megbetegedések fordulnak elő. Leggyakrabban csecsemők fertőződnek meg, de 25 éves korig fontos a megelőzés.
A kórokozót a lakosság 10 százaléka tünetmentesen hordozza és terjeszti, serdülő és fiatal felnőtt korban kiemelkedő a baktériumhordozók aránya.
A fertőzés ugyan ritka, de a lefolyása kiszámíthatatlan, teljesen egészséges immunrendszerű gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is nagyon súlyos állapot alakulhat ki órák alatt. A baktérium agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést okozhat, illetve a kettő akár együttesen is előfordulhat.
Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás?
A cseppfertőzés útján fertőző baktériumok emberről emberre terjednek, megtelepednek a légutakban, majd ritkán a nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítják be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti fertőzés megkönnyíti a kórokozó bejutását a szervezetbe, ezért télen és kora tavasszal gyakrabban fordulhat elő.
Kezdetben nehéz felismerni
A betegség korai szakaszában a felismerést nagyon megnehezíti, hogy kezdeti tünetei nem jellegzetesek, sőt nagyon hasonlítanak egyéb légúti fertőzések tüneteire: láz, fejfájás, hányinger, hányás, esetleg ízületi fájdalom jelentkezik.
Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása figyelhető meg.
Az idegrendszer érintettsége néhány órán belül jelentkezhet fényérzékenységgel, viselkedésváltozással, zavartsággal, kómával. Az ún. szepszis (mely során a keringésbe jutó baktériumok és toxinjuk megtámadják a szerveket) fellépésekor gyakran láthatóak nyomásra el nem halványuló élénkvörös bőrjelenségek, később sok szervi elégtelenség alakulhat ki.
Kik a veszélyeztetettek?
A súlyosabb kórképek kialakulása szempontjából a két legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemő- és kisded korúak, illetve aktív közösségi életük miatt a tinédzserek. Az egy éven aluli korosztályban fordul elő leggyakrabban a megbetegedés.
A serdülők és fiatal felnőttek természetes életmódjukból következően jobban ki vannak téve a fertőzésnek (csókolózás, zsúfolt helyiségek, szórakozóhelyek látogatása, aktív/passzív dohányzás, fesztiválok, táborok, diákszállások), így gyakrabban fordul elő megbetegedés, mint az átlag populációban. Jellemző erre a korosztályra, hogy magasabb a halálozás, náluk növekszik leginkább a tünetmentes hordozás aránya, és nagyban felelősek a betegség terjesztéséért.
Mit tehetünk?
Érdemes a háziorvosnál, gyermekünk esetében a házi gyermekorvosnál bővebb tájékoztatást kérni a betegséggel kapcsolatban, illetve érdemes tájékoztatást kérni, hogy milyen védőoltások segíthetnek a betegség megelőzésében.
Az alábbi kisfilm is a védőoltással megelőzhető bakteriális agyhártyagyulladásra hívja fel a figyelmet:
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Arany Szeptember: összefogás a gyermekkori daganatok korai felismeréséért
- Visszafordítható-e a szívelégtelenség?
- Korábban jöhet a pubertás a parfümök és a kozmetikumok miatt
- Százezreket érint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
- Itt az ideje a gyermekünk szemvizsgálatának
- Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
- Kiégés ellen: hétféle módon is kipihenhetjük magunkat
- A macskák majdnem fele apportíroz
- Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása
- Hogyan diagnosztizálható a PTSD?
- Vissza az edzőterembe: 10 + 5 tipp a szeptemberi újrakezdéshez
- Szeptember, a tüdőfibrózis hónapja
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!