Az agyhártyagyulladás a kisbabákra jelenti a legnagyobb veszélyt

Minden ötödik túlélő pedig maradandó szövődményektől szenvedhet, legyen az agykárosodás, rokkantság, hallásvesztés, viselkedési zavar vagy tanulási nehézség. A legtöbb megbetegedés a csecsemők körében fordul elő. Hazánkban a meningococcus baktérium B, C, illetve W típusa okozott eddig megbetegedéseket. Az életveszélyes kórkép megelőzésében a védőoltások alkalmazása segítség lehet. Többek között erre emlékeztetettaz az április 24-i Meningitis Világnap is.

Mi okozza az agyhártyagyulladást?

A fertőző, gennyes agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású, kezdetben nehezen felismerhető, a meningococcus baktériumok által okozott nagyon súlyos betegség. A meningococcus baktériumnak több típusa ismert, Magyarországon a B, C, illetve a W típusok okozta megbetegedések fordulnak elő. Leggyakrabban csecsemők fertőződnek meg, de 25 éves korig fontos a megelőzés.

A kórokozót a lakosság 10 százaléka tünetmentesen hordozza és terjeszti, serdülő és fiatal felnőtt korban kiemelkedő a baktériumhordozók aránya.

A fertőzés ugyan ritka, de a lefolyása kiszámíthatatlan, teljesen egészséges immunrendszerű gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is nagyon súlyos állapot alakulhat ki órák alatt. A baktérium agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést okozhat, illetve a kettő akár együttesen is előfordulhat.

Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás?

A cseppfertőzés útján fertőző baktériumok emberről emberre terjednek, megtelepednek a légutakban, majd ritkán a nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítják be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti fertőzés megkönnyíti a kórokozó bejutását a szervezetbe, ezért télen és kora tavasszal gyakrabban fordulhat elő.

Kezdetben nehéz felismerni

A betegség korai szakaszában a felismerést nagyon megnehezíti, hogy kezdeti tünetei nem jellegzetesek, sőt nagyon hasonlítanak egyéb légúti fertőzések tüneteire: láz, fejfájás, hányinger, hányás, esetleg ízületi fájdalom jelentkezik.

Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása figyelhető meg.

Az idegrendszer érintettsége néhány órán belül jelentkezhet fényérzékenységgel, viselkedésváltozással, zavartsággal, kómával. Az ún. szepszis (mely során a keringésbe jutó baktériumok és toxinjuk megtámadják a szerveket) fellépésekor gyakran láthatóak nyomásra el nem halványuló élénkvörös bőrjelenségek, később sok szervi elégtelenség alakulhat ki.

Kik a veszélyeztetettek?

A súlyosabb kórképek kialakulása szempontjából a két legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemő- és kisded korúak, illetve aktív közösségi életük miatt a tinédzserek. Az egy éven aluli korosztályban fordul elő leggyakrabban a megbetegedés.

A serdülők és fiatal felnőttek természetes életmódjukból következően jobban ki vannak téve a fertőzésnek (csókolózás, zsúfolt helyiségek, szórakozóhelyek látogatása, aktív/passzív dohányzás, fesztiválok, táborok, diákszállások), így gyakrabban fordul elő megbetegedés, mint az átlag populációban. Jellemző erre a korosztályra, hogy magasabb a halálozás, náluk növekszik leginkább a tünetmentes hordozás aránya, és nagyban felelősek a betegség terjesztéséért.

Mit tehetünk?

Érdemes a háziorvosnál, gyermekünk esetében a házi gyermekorvosnál bővebb tájékoztatást kérni a betegséggel kapcsolatban, illetve érdemes tájékoztatást kérni, hogy milyen védőoltások segíthetnek a betegség megelőzésében.

Az alábbi kisfilm is a védőoltással megelőzhető bakteriális agyhártyagyulladásra hívja fel a figyelmet:

{ZEMiZAJK5dQ}