A vanília a világ legkedveltebb illata
A svéd Karolinska Intézet (amelynek neve számunkra Karinthy Frigyesével forrt össze) neurológusa vezetésével nemrégiben egy olyan kutatást végeztek, amelyben a világ különböző pontjain élő emberek illatélményeit hasonlították össze. Bár az érzékszerveink ugyanolyanok, mégis eltérnek az egyes ingerek hatására kialakuló érzeteink, vagyis ugyanazt a dolgot két ember eltérőnek ítélheti meg. A kutatók az illatokat vizsgálták, mégpedig olyanokat, amelyek egyetlen molekulához (vagyis nem egy molekulakeverékhez) köthetőek, ehhez 225, többféle kultúrában, a világ számos pontján élő ember segítségét vették igénybe.
Arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy vajon a kultúrától függ-e az, hogy mely illatokat érezzük kellemesnek, avagy ez valami általánosnak mondható emberi tulajdonság. „Hagyományosan úgy tartják, hogy a kultúrához kötött, ám a vizsgálatunk bebizonyította, hogy vajmi kevés köze van ehhez a kultúránknak” – mondta Dr. Artin Arshamian, a Current Biology folyóiratban közzé tett kutatás vezetője.
Az alanyoknak egyenként kellett osztályozni egy-egy adott illatot, hogy mennyire érezték kellemesnek vagy épp kellemetlennek. A vizsgálatok kimutatták, hogy az illatanyag molekulaszerkezete, illetve a személyes preferencia volt a meghatározó abban, hogy kellemesnek találták-e az alanyok, vagy sem, és bizonyos illatokat mindenki hasonlóan kellemesnek írt le. Mindössze az illatélmény 6 százalékát tudták az alanyok kulturális hovatartozásához kötni a kutatók.
A kutatásban résztvevő szakemberek jórészt olyanok voltak, akik különféle őslakos csoportokkal dolgoznak együtt a világ számtalan pontján. Most e népességekből választottak ki kilencet, amelynek tagjai jórészt vagy vadászó-gyűjtögető, vagy halászó, mezőgazdálkodó csoportokba tartoznak, és legtöbbjük nincs szoros kapcsolatban a nyugati élelmiszerekkel, háztartási árucikkekkel. „Mivel e csoportok olyan, illatokkal teli környezetben élnek, mint például az esőerdő, tengerpart, hegyvidék vagy épp város, ezért különféle szagélményekkel is rendelkeznek” – magyarázta Dr. Arshamian.
A legkedveltebb illat a vaníliáé volt, ezt az őszibarack illatát jellemző etil-butirát követte. A legkevésbé kellemesnek az izovaleriánsavat találták, ez a molekula ugyan számos élelmiszerünkben jelen van, de például az izzadt láb szagában is megtalálható.
A kutatók a következőkben szeretnének majd arra is rájönni, hogy mi zajlik az agyban, amikor ezekkel az illatokkal találkozik az ember.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!