Az ájulás okai és kezelése

Lényegében bárkivel előfordulhat, hogy valamiért elájul. Az ájulás, vagyis a hirtelen kialakuló, rövid ideig tartó eszméletvesztés azonban az esetek túlnyomó többségében minden következmény nélkül, magától rendeződik, és nem igényel orvosi segítséget. Sok esetben az ájulást hirtelen sápadás, hányinger, hideg veríték és hűvös, nyirkos kezek előzik meg. Hátterében tulajdonképpen az áll, hogy az agy nem kap elég vért, aminek rengeteg különböző oka lehet. Ha ez csak 1-2 másodpercig tart, akkor szédelgés, hirtelen ólmos fáradtság, ásítozás jelentkezik. Ám, ha ezt az időtartamot meghaladja, az illető előtt elsötétül a világ, a hangokat egyre távolabb hallja, elsápad, majd ernyedten összecsuklik.

Az ájulásnak számos oka lehet:

1. Gyakori, hogy valaki túl meleg, levegőtlen, rosszul szellőző helyen ájul el, ahogy az is, hogy egész napos éhezés és a folyadékbevitel elmulasztása után történik ugyanez. Ilyenkor leesik a vércukorszint, ez okozza az ájulást (ez nem azonos a cukorbetegre jellemző diabeteszes kómával).

2. Létezik emellett az ún. paraszimpatikus túlsúly okozta ájulás, ami akkor következik be, amikor valaki hirtelen feláll, gyorsan felpattan ülő vagy fekvő helyzetből. Ilyenkor a testhelyzet megváltozását normális esetben követő vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés elmarad, esetleg még csökkenhet is.

3. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetnek ájulást, elsősorban a vérnyomáscsökkentők és az értágítók.

4. Megfelelő tápanyagbevitel nélkül végzett intenzív testmozgás ugyancsak vezethet ájuláshoz.

5. Terhesség esetén, különösen az első trimeszterben szintén előfordulhat ájulás.

6. El lehet ájulni egy hirtelen fellépő, nagyon erős érzelmi megrázkódtatás vagy a sok stressz hatására is.

7. A fentieknél jóval ritkábban, de az is előfordulhat, hogy az ájulás valamilyen komolyabb betegséget jelez. Lehet többek között valamilyen érrendszeri probléma, vérnyomásgond, szívbetegség tünete, de jelezhet egyszerű vérszegénységet is.

8. Állhat az ájulás, vagy ájulások hátterében valamilyen neurológiai betegség is.

Eszméletvesztésnél orvos kell!

Az eszméletvesztés súlyosabb és hosszabban tartó állapot, mint az ájulás. Míg az ájulásnak többnyire banális okai vannak (hőség, éhség stb.) és kb. 5-10 percig tart, addig az eszméletvesztés hátterében mindig valamilyen komolyabb ok áll – ez utóbbi akár órákig/ napokig tartó időtartamú is lehet. Ájulás után általában nincs szükség orvosi kezelésre, eszméletvesztésnél viszont igen. Az eszméletvesztés oka lehet valamilyen fejsérülés, de állhat a háttérben agyi érkatasztrófa, diabéteszes kóma, szívritmuszavar, epilepszia, anyagcsere zavar, mérgezés is. Az ájulással ellentétben itt nem elég a tüneteket ellátni, az alapbetegség kezelésére is szükség van.

Mit tegyünk, ha valaki elájul?

1. A legideálisabb az, amikor már az ájulást megelőző tünetekből látjuk, hogy baj lesz, és megakadályozzuk, hogy az ájuló ember elzuhanjon és megüsse magát.

2. Az ájulót nem szabad megtartani, épp ellenkezőleg, óvatosan le kell fektetni, esetleg a lábait megemelni.

3. Ha megemeljük a lábakat, több vér tud az agy felé áramlani. Mivel az ájulást az okozza, hogy az agy nem kap elég vért, ez a testhelyzet segít, hogy a szervezet vérellátása rendeződjön.

4. Azzal is segíthetünk, ha az ájult ember ruházatát, övét, nyakkendőjét meglazítjuk, alaposan szellőztetünk a helyiségben.

5. Amikor magához tért, hideg vizet adjunk neki.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Orvosra akkor van szükség, ha az ájult állapot nem csak pár percig tart, ha ismétlődően jelentkezik, vagy ha utána a magához tért személy állapota nem rendeződik viszonylag gyorsan és maradéktalanul vissza. Vagyis ha valaki 5-10 perc után sem nyeri vissza az eszméletét, vagy ha visszanyerte ugyan, de panaszai vannak, orvoshoz kell fordulni. Ilyen panasz lehet például a mellkasi fájdalom, a homályos látás, a szédülés, a túl gyors vagy rendszertelen szívverés, a nehézlégzés. Ilyen esetekben az orvos először azt próbálja tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség vagy ritmuszavar az ájulás hátterében. Ha kizárható a szívbetegség, akkor idegi eredetű problémák után kutatnak.