A tbc gyógyításáról nyílt tárlat az Orvostörténeti Múzeumban
A tárlat a tuberculosis magyarországi történetével foglalkozik, a tbc elterjedésével, az ellene való küzdelemmel és a népbetegség felszámolásával, áll a múzeum közleményében. Mint írják, számos olyan betegség létezik, amely a lélegzetvételt nehezíti meg. Köztük a tuberkulózis, egy évezredek óta velünk élő, csendes, időnként járványszerűen is fellobbanó kór, ami a hosszú idő alatt az egyik legtöbb áldozatot követelő betegséggé lépett elő, és még manapság is évente milliók halálát okozza.
Az egyik legtöbb névvel illetett betegség. Ma a tbc tüdőtuberkulózis, vagy tüdőbaj néven ismert leginkább. Régen orvosi körökben még gümőkórnak, görvélynek és phtisisnek is nevezték. A nép a gyerekeknél fellépő betegséget gyermekaszálynak, felnőtteknél szárazkórnak, aszókórnak nevezte, és elterjedt volt a fehér halál elnevezés is.
Az első hatékony, a szanatóriumi gyógyítás lehetőségeit magában foglaló kezelések mellett a kiállítás felvillantja azokat a terápiás és a megelőzést célzó lehetőségeket, amelyeket sikeresen alkalmaztak a tbc elleni küzdelemben, és felsorakoztatja azokat a diagnosztikus eljárásokat, amelyek a tbc kórisméjét a múltban meghatározták.
A tárlaton több pneumathorax (légmell) készülék is látható, a múzeum saját gyűjteményéből és egészségügyi intézményekből, valamint Veres János (1903-1979) kapuvári tüdőgyógyász világhírű találmánya, a légmell eljáráshoz kifejlesztett, és máig használatos biztonságos Veres-féle tű.
A kiállításon helyet kapott egy röntgenkészülék az 1930-as évekből, több diagnosztikai készülék a 20. század második feléből, és végigkövethető az oltások, valamint a „hallgatózáshoz” használt eszközök evolúciója, a tölcsérek, sztetoszkópok a módszer fejlődésének fontos szakaszait mutatják be. A tárlat különleges darabjai a beteg és egészséges testrészek preparátumai, köpőcsészék, köztük Thomas Mann A varázshegy című regényében is megörökített „Kék Henrik” több példánya. A múlt századforduló és 1950-es évek között kiadott plakátok az egészségnevelés és -propaganda korabeli szerepére hívják fel a figyelmet.
A múzeum kertjében a szanatóriumi fektető házakat megidéző installáció, és légzést könnyítő tornagyakorlatok korabeli leírása várja a látogatókat.
A tárlat, amelynek kurátora Szabó Katalin főmuzeológus, szeptember 30-ig látható.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Facebook játék
Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Kerüljük el a hiánybetegségeket a téli időszakban!
- Így lendülhetünk formába karácsonyra!
- Lételemünk a vas
- Gyógynövényekkel a férfiak ápoltságáért!
- Jó közérzet és életöröm cukorbetegen is
- Ezért fáj a fejünk a vörösbortól!
- Karnyújtásnyira az őshonos, természetes C-vitamin
- Petefészek fagyasztás a sikeres gyermekvállalásért!
- Félelmetes, letaglózó érzések fogságában
- Készüljünk fel tudatosan a téli bőrápolásra!
- Vecsei H. Miklós - Semmelweis Ignác megformálója
- A fény gyógyító ereje
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!