Szimpatika – A magas koleszterinszint következményei

A koleszterinnel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Dr. Menyhárt Orsolya belgyógyász, kardiológus szakorvos ismertette.

A koleszterin az emberi szervezet minden részében megtalálható, kiváltképpen az epében, a mellékvesékben és az idegrendszerben. Egyrészt táplálékkal kerül be testünkbe, másrészt a sejtjeinkben is szintetizálódik, legnagyobb mennyiségben a májban termelődik. Több életfontosságú funkció ellátásához nélkülözhetetlen, hiszen energiát biztosít a sejteknek, a sejthártyák felépítésében is fontos szerepe van, és hozzájárul az epesavak, bizonyos hormonok, vitaminok, például a D-vitamin termelődéséhez.

A vérzsírok többfélék lehetnek (LDL-, VLDL-, HDL-, IDL-koleszterin és triglicerid). A HDL- és az LDL altípusok onnan kapták a nevüket, hogy a vérben milyen típusú fehérjékhez kapcsolódnak. Mindegyik nélkülözhetetlen, így nincs igazán jogosultsága a „jó és rossz koleszterin” minősítésnek, de a szerepük eltérő: a HDL koleszterin (a magas sűrűségű lipoprotein) egyfajta védő szerepet tölt be, antioxidánsokat is tartalmaz, valamint felveszi és visszajuttatja a felesleges zsírt a májba, így ennek magasabb arányú előfordulása kívánatos a szervezetben. Az LDL koleszterin (az alacsony sűrűségű lipoprotein) felszaporodása a vérben viszont veszélyessé válhat, mivel lerakódik az érfalra. A koleszterinszint normál értékei alacsony szív és érrendszeri rizikó esetén a következők: az összkoleszterin nem több mint 5,2 mmol/l, amelyből minimum 1,1 mmol/l a HDL mennyisége, az LDL mennyisége nem éri el a 3 mmol/l –t, a triglicerid pedig az 1,7 mmol/l alatt marad.

Hogyan alakul ki és milyen gondot okozhat, ha túl magas a koleszterinszint?

A magas koleszterinszint, a hypercholesterinaemia kialakulhat öröklött hajlam alapján, kiválthatják egyes belgyógyászati és anyagcsere betegségek (például diabétesz, májbetegség, a vese működési zavarai, pajzsmirigy-problémák), de gyakran a kiegyensúlyozatlan, helytelen táplálkozás áll a háttérben. Ha a vérben túlságosan magas az LDL koleszterin szintje, akkor zsíros plakkok formájában lerakódhat az érfalak belső részén, csökkentheti az erek rugalmasságát és szűkíti azok átmérőjét, akár teljesen el is zárhatja azokat. A magas LDL- és az alacsony HDL-koleszterinszint tehát fokozza a szív és érrendszeri betegségek, köztük a stroke és a szívinfarktus kockázatát, és egyes daganatos betegségek veszélyét is növeli.

Életmódreform a koleszterinszint normalizálásáért

Sokat tehetünk a koleszterinszint normalizálásért a megfelelő étrend és egy egészségesebb, mozgással is kiegészített életmód kialakításával. A koleszterinben gazdag, állati eredetű termékek fogyasztását ajánlatos csökkenteni, a magas rosttartalmú növényi eredetűek (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek) arányát pedig növelni. Egészséges, zsírszegény fehérjeforrás lehet például a szárnyasok, a borjú, a tengeri halak húsa, a sovány tejtermékek és a telítetlen zsírsavakban gazdag magvak (lenmag, mogyoró, dió, mandula) is. Kerülendő a vaj és a zsíros sajt, a tojássárgája, a belsőségek, a baromfik és a disznó bőre, a szalonna és a töltelékáruk. Tanácsos a konyhatechnológián is változtatni: az olajban, bő zsiradékban sütés helyett a párolás, a cserépedényes vagy az alufóliás csőben sütés, a grillezés egészségesebb. Biztosítani kell az elegendő napi folyadékbevitelt (két- két és fél litert), és nagyon fontos a rendszeres mozgás napirendbe iktatása. Már napi egy félóra séta is jótékony hatású, emeli a „védő” HDL- és csökkenti a káros LDL-koleszterin szintjét. Jó tudni azt is, hogy egyes életmódi körülmények elősegítik a normál koleszterinszint felborulását: például a stressz, a dohányzás, a kóros elhízás is hozzájárul. Mindezt ajánlatos orvossal is megbeszélni, különösen akkor, ha a családban öröklött hajlam is van a kórosan magas koleszterinszint kialakulására, hiszen ezekben az esetekben a diéta nem elég, szükségessé válhat az is, hogy a szakorvos megfelelő gyógyszeres kezeléssel is segítse a koleszterinszint normalizálását.