Öt tévhit az inzulinrezisztenciáról

Forrás: Pharma Online
Az inzulinrezisztencia számos komoly problémát okozhat, a többi közt túlsúlyt, meddőséget, 2-es típusú cukorbetegséget. Bár igen gyakori állapotról van szó, sok a tévhit körülötte.

1. Mindig túlsúllyal jár

Az inzulinrezisztencia gyakori tünete a súlyfelesleg. Sokszor előfordul, hogy pont emiatt merül fel az érintettekben a gyanú, hogy IR lehet a háttérben. Az inzulinrezisztenciával küzdők túlsúlyára jellemző, hogy kemény próbálkozások ellenére is nagyon nehezen indul meg a fogyás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vékony testalkatúak ne lehetnének IR-esek. A zsír ugyanis nem csak látható helyeken jelenhet meg, hiszen előfordulhat zsigeri zsír formájában is (vagyis amikor a belső szervek körül rakódik le). Ez igen veszélyes, mert számtalan szövődményt okozhat, ezért érdemes komolyan venni.

2. Csak divatbetegség

Sokszor húzzák rá az IR-re a divatbetegség címkét. Az igaz, hogy egyre többet hallani róla és egyre több embert diagnosztizálnak vele. Ennek több oka is van. Egyrészt a terheléses vércukor-vizsgálattal a betegség már egy korábbi stádiumban diagnosztizálható. Másrészt a modern nyugati életforma következtében (mozgáshiány, stressz, sokszorosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása) egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a betegség. Szervezetünk egyszerűen már nem tud kompenzálni, és ekkor megjelennek a jellemző tünetek, melyekkel sokan szakemberhez fordulnak. Az IR a prediabetes egyik formája, de már a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt sok problémát okoz a szervezetben.

3. Elég csak a vércukorértékeket figyelni

Az IR diagnosztizálása általában 3 pontos (éhomi, 60 és 120 perces értékek) terheléses vércukorvizsgálattal történik (OGTT). Mindhárom időpontban meg kell határozni mind a glükóz-, mind az inzulinértékeket. Az IR kezdeti stádiumában a glükóz-szintek még a normál tartományon belül mozoghatnak, viszont az inzulinnál már megfigyelhetőek kilengések. Így ha az inzulinértékek vizsgálata kimarad, úgy rejtve maradhat az inzulinrezisztencia, ami miatt a megfelelő terápia is várat magára - mondja dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont endokrinológus szakorvosjelöltje.

4. Csak a fogamzókorúakat érinti

Ez a tévhit valószínűleg onnan származik, hogy legtöbbször a fogamzókorúak körében diagnosztizálják – főleg a sikertelen teherbeesések miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyerekeknél vagy menopauza után ne lehetne jelen. Ezekben az esetekben kevesebbszer ismerik fel a legzavaróbb tünetek – mint a menstruációs zavar vagy a meddőség – hiánya miatt. Sokan összekeverik a menopauza okozta panaszokkal is. Ha azonban valaki fáradékony, túlsúlyos és nehezen tud fogyni, cukoréhsége van, hajhullással küzd, valamint étkezések után ólmos fáradtság tör rá, akkor érdemes gyanakodni a problémára, bármely életszakaszban is.

5. Jók az értékeim, meggyógyultam

A megfelelő terápia hatására (életmódterápia és ha kell, gyógyszer) az értékek előbb-utóbb normalizálódnak. Azonban természetesen ezután sem szabad visszatérni a korábban már az IR kialakulását okozó életmódhoz. A gyógyszer sokszor elhagyható, és olykor-olykor egy kis „bűnözés” beleférhet, de a személyre szabott életmódprogramot követni kell!

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!