Szimpatika – A gyermekek fejlesztésének lehetőségei óvodáskorban

A szülők többsége nagyon megijed, amikor az óvodában jelzést kap arról, hogy gyermeke külön fejlesztést igényel. Sokan nem is szeretnék, hogy gyermekük bármilyen megbélyegzést kapjon. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az SNI státuszt egyfajta lehetőségként kell értelmezni, hiszen ez a korosztály nagyon jól alakítható: a legtöbb gyermek, ha idejében megkapja a számára megfelelő fejlesztést, iskolás korára már teljesen jól be tud illeszkedni és fel tudja venni a ritmust társaival, viszont ehhez elengedhetetlen az idejében megkapott, szakszerű segítség.

Kit nevezünk sajátos nevelési igényű gyermeknek?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzd. Ennek értelmében ezek a gyerekek gyógypedagógus általi fejlesztést igényelnek, sőt törvény által előírt joguk ezeket a fejlesztéseket megkapni.

A sajátos nevelési igényű gyermekek tehát biológiai, pszichés, szellemi vagy szociokulturális okok miatt egyéni szükségletekkel rendelkeznek, a fejlődésben tapasztalható elakadások és elmaradások okai közt organikus és nem organikus háttér is szerepelhet. Ami fontos, hogy ebbe a kategóriába tartoznak a kivételesen jó képességű, tehetséges gyermekek is.

A sajátos nevelési igény megállapításának menete

Fontos tudni, hogy az ún. SNI nem egy orvosi, pszichiátriai diagnózis, hanem az oktatási intézményekben való boldogulást támogató megállapítás. Sok esetben a gyermekek integráltan, tehát társaikkal egy oktatási-nevelési intézményben képezhetők, mások számára viszont speciális intézmények javallottak.

A kivizsgálás mindig a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál kezdődik, melyet kérhet a gyermek oktatási-nevelési intézménye, de a szülő is. Amennyiben a szakszolgálat vélelmezi a sajátos nevelési igényt, úgy minden esetben a megyei szakértői bizottságban folytatódik a kivizsgálás, a sajátos nevelési igény megállapítása (melyet egy évvel később felülvizsgálat követ). Ekkor megkezdődik a speciális, egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztés. Ha a szakszolgálat véleménye szerint egy gyermek nem sajátos nevelési igényű, de a gördülékeny fejlődése érdekében további, fejlesztőpedagógus általi támogatást igényel, úgy BTMN (ugyancsak betűszó, mely a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséget takarja) megállapítást kap. Ekkor a kiállított szakvéleményben személyre szabott, részletes fejlesztési javaslatokat tesznek a szakemberek, a fejlődést kontrollvizsgálatokkal nyomon követik, és a gyermek fejlesztőpedagógiai ellátásban részesül. Sok esetben néhány év alatt a fejlődés szépen beindul, így a BTMN vagy SNI megállapítás megszűnik. A részletes képességfelmérést pszichológus és gyógypedagógus szakember végzi.

Mire figyeljen a szülő?

Szülőként is számos dologra érdemes odafigyelni gyermekünk kapcsán, hogy tudjuk, életkorának megfelelően fejlődik-e: ilyen például a gyermek mozgása és beszéde. Amennyiben nem, vagy csak nagyon keveset beszél, szókincse feltűnően szegényes életkorához mérten, érdemes szakemberhez fordulni.

Ugyanilyen fontos, ha gyermekünk mozgásában különös jegyeket tapasztalunk, például ismétlődő, ütemes mozgásokat végez, vagy nagyon ügyetlen. Ugyancsak érdemes odafigyelni arra is, ha zavarja a környezetében bizonyos hangok, zajok jelenléte vagy viselkedése, játéktevékenysége túlságosan rugalmatlan, merev. Szintén jelzésértékű, ha egy gyermek szelektíven elutasít bizonyos ételeket, vagy túlságosan magányosan működik az óvodai közösségben.

Mit tehetünk szülőként?

Összességében elmondható, hogy egy óvodás gyermeknek rengeteg szabad játékra, mozgásra van szüksége, lehetőleg a szabadban. Nagyon jók a fejlesztő játékok is, azonban a szakmai tapasztalatok szerint a szabadon szárnyaló fantázia segíti a legjobban a gyermekeket a fejlődésben. Emellett fontos, hogy sokat meséljünk gyermekünknek, lehetőleg fejből, de a könyvből olvasott mese is nagyon hatékony. A mesék által ugyanis nemcsak a szókincs gyarapodik szépen, hanem a fantáziatevékenységek által a frusztrációt okozó élmények fel- és átdolgozása is megtörténik, az érzelmek szabályozását is megtanulják a kicsik. Ezzel szemben a digitális bébiszitterek inkább a fejlődést hátráltatják, és hosszú távon figyelemkoncentrációs és magatartási problémákat okozhatnak.