Szimpatika – Az ételek is okozhatnak függőséget

Az irodai, kevésbé aktív vagy mozgáshiányos életmódot folytató egyének esetében az étel-túladagolás negatív következményei hatványozottan fejhetik ki negatív hatásukat. Az ételfüggőség jele lehet, ha valaki imád enni és akkor sem hagyja abba, amikor már nem éhes, vagyis nem képes kontrollálni megfelelően az étvágyát. A függőség fennálhat akkor is, ha valaki a szokásosnál jóval gyakrabban fogyaszt egy bizonyos ételt, esetleg az észszerű mennyiség többszörösét is képes egyszerre megenni belőle: például ha nem múlhat el nap, hogy ne enne csokit, sós chipset vagy bármelyik más kedvenc ételét, és szinte megkönnyebbül, ha nekiláthat ennek az ételnek, nemegyszer szorongásoldásra is használja.

Ételek vonzásában

A Michigani Egyetem kutatásából kiderült, hogy a különböző ételféleségek nem egyformán váltják ki ezt az ellenállhatatlan csábítást az ételfüggőségre hajlamosakból: vannak veszélyesebb és ártalmatlanabb termékek. A vizsgálatban több mint félezer ember vett részt és a kutatás 35 ételféleségre terjedt ki. A résztvevők mintegy egytizede bizonyult függőnek, de a többségüknél kimutatható volt, hogy bizonyos ételek fokozottan csábítják őket. Az összeállított Yale Ételaddikciós Skála (Yale Food Addiction Scale = YFAS) élén gyorséttermi ételek, édes és sós nassolni- és rágcsálnivalók, cukrászipari termékek szerepelnek: pizza, csoki, chips, sütemények, fagyi, sült krumpli, sajtburger, de előkelő helyen végeztek olyan kedvelt, hagyományosan ünnepi étkek is, mint például a rántott csirke vagy a torta és a kalács.

Egyes függőségig kedvelt ételek, cukros üdítőitalok különböző szabadidős tevékenységekhez, így a mozizáshoz, bulizáshoz, sportközvetítéshez kötődnek (például a pattogatott kukorica), mások pedig jó emlékű gyermekkori családi ünnepek velejárói lehetnek. Vannak olyan ételek is, amelyek kedveltek ugyan, de kevésbé alakítanak ki függőséget. Ilyenek például a gyümölcsök, a natúr (nem panírozott) húsok, a tojás vagy a mogyoró, a főtt tészták és a zöldségfélék.

Az ételfüggőség élettani háttere

A leginkább addiktív ételek általában sok cukrot, zsiradékot, lisztet tartalmaznak. Ezeknek az összetevőknek a hatására ugyanis a szervezetben bizonyos ingerületátvivő anyagok, hormonok (pl. az ún. boldogsághormonok) termelődése fokozódik, ami kellemes érzést vált ki. Az adott étel fogyasztása így jó emlékként őrződik meg, ami legközelebb is kívánatossá teszi. Ez az agy által szabályozott „jutalmazó” rendszer azonban úgy működik, hogy egyre több étel fogyasztása kell ahhoz, hogy ugyanazt a hormonválaszt kiváltsa.

Az ételaddikció következményei

Az ételfüggőség káros következményei a kiegyensúlyozatlan, túl sok egészségtelen összetevőt tartalmazó étrend, a felborult étkezési szokások miatt alakulnak ki, az addikció súlyosságától és a kedvenc csemege típusától függően. Gyakran ez áll az emésztési problémák, puffadás, hasi diszkomfort, az elhízás, a magas koleszterinszint, a 2-es típusú diabétesz hátterében, így több súlyos szív- és érrendszeri betegség kiindulópontja is lehet. Pszichés hatásai is lehetnek: önértékelési zavarok, depresszió is kialakulhat.

Mit tehetünk az ételfüggőség ellen?

A probléma felismerése az első lépés: érdemes egy ideig étkezési naplót vezetni, amibe feljegyzünk minden ételféleséget, amit elfogyasztottunk, még a legkisebb nasi falatot is. Ez a napló megmutathatja, melyik az az étkezési szokásunk, amely felesleges kalóriákkal, többlet szénhidrát- és zsírbevitellel felborítja az egészséges táplálkozásunkat. Az étrend tudatos kialakításával, több természetes, friss élelmiszer, és kevesebb feldolgozott, ún. kényelmi termék fogyasztásával lehet tenni ellene. A kedvencekről sem kell teljesen lemondani, de vigyázni kell, hogy azokkal együtt se lépjük át az egészséges határokat, sem a kalória-, sem a szénhidrát- vagy zsírbevitelben.