Ha csökken a fajok száma, az ember betegebb lesz
Módosítva: 12/3/2010 Szerző: Z.Zs. 2 perc KörnyezetvédelemÉletmódBetegségek
Vannak szerencsés emberek, akik egy madagaszkári őserdőben sétálva megpillanthatnak egy indri makit, vagy épp az Észak-Atlanti-óceánon hajókázva keresztezik egy púpos bálna útját, akik valódi értékeket hordozhatnak a Homo Sapiensen túl.
Ő már kihalt (Dodó)
Kiderült, hogy egy egészséges, sokszínű bolygó az emberi faj egészségére is jó hatással van. A Felicia Keesing ökológus által vezetett Bard College azt tanulmányozta, milyen hatással van a biológiai sokszínűség csökkenése a fertőző betegségekre. A nyugat-nílusi láz vagy éppen a hantavírus biztosan nagyobb tömegeket betegítene meg, ha kevesebb állatfaj élne a földön.
Keesing szerint azt korábban is tudták, hogy speciális esetekben a fajok csökkenésével egyenes arányban nő a megbetegedések száma, de mostanra kiderült, hogy a probléma sokkal általánosabb, mint azt korábban feltételezték.
Ez szemben áll minden logikával. Hisz az állatok sok betegséget terjesztenek, gondoljunk csak a maláriára, a Lyme-kórra vagy a SARS vírusra. Keesing és a munkatársai azt tapasztalták, hogy a betegség ökológiája bonyolultabb. Egyes fajok felfogják a vírusok terjedését, így ha ezek kihalnának, akkor az ember veszélyeztetettebbé válna a megbetegedéseket tekintve.
A hantavírus példának okáért egy olyan megbetegedés, mely a fertőzöttek 40 százalékánál halált okoz. Ezt bizonyos rágcsálókkal hozzák kapcsolatba, melyek nyálon, vizeleten és bélsáron keresztül adják tovább a vírust, melyet az ember belélegezhet. Ha a rágcsálók száma nő, akkor ezzel egyenes arányban a fertőzött egyedek száma is növekedést mutat, ergo több ember fertőződhet meg hantavírussal. A szarvasegér lehet vírushordozó. Egy területen vizsgálva, ahogy az egeret pusztító fajok száma csökkent, a vírus terjedése 2-ről 14 százalékra emelkedett. Ezt egy panamai kísérlet is megerősítette, ahol a ragadozók egy részét kiirtották, így az egerek száma nőtt, és vele együtt a hantavírus aránya is növekedést mutatott.
A Nature magazinban megjelent cikk szerint a bufferfajok halnak ki a legkönnyebben, pedig nekik a legnagyobb a szerepük az emberek védelmében. Rick Ostfeld betegségökológus szerint "azok a fajok, melyek gyarapodnak, miközben mások csökkennek felerősítik a betegségeket. Ezek az egerek, a városban élő madarak, néhány csigafajta és a varangyok. Amikor az emberek olyan dolgokat cselekszenek, amivel a biodiverzitást csökkentik, akkor a segítő fajokat irtják, és a számunkra veszélyeseket támogatják."
A populáció növekedésével az erdők száma csökken. Kutatók szerint az 1940-es évek óta a zoonózisok fele a földhasználat megváltoztatásából ered, fajokat írtunk ki az erdőkkel együtt, így okozva hosszú távon saját halálunkat.