Szimpatika – A nélkülözhetetlen D-vitamin

Milyen betegségeket okozhat a D-vitaminhiány?

A D-vitamin a hormonrendszer egyik bázisa, és ha hormonhiány alakul ki az emberi szervezetben, annak nyilvánvalóan negatív hatásai lesznek, amelyek rendkívül szerteágazóak lehetnek. A hiány problémát okozhat például a csontvázrendszerben, ahol a kalcium-anyagcseréhez kapcsolódóan nagyon látványos hatása van, ugyanis kulcsszerepe van abban, hogy a bevitt kalcium tökéletesen szívódjon fel. Az immunrendszer esetében a D-vitaminhiány kétszeresen is negatív hatású, mert növeli az autoimmunitást, míg a védekező típusú immunitást csökkenti, emellett megnő a vastagbél- és az emlőrák kialakulásának esélye. A szívbetegségekkel, a szívelégtelenséggel és az izomrendszer elégtelen működésével is összefüggésbe hozható a D-vitaminhiány. Ami most újdonságot jelent, az az, hogy a gyermekkori D-vitaminhiány kihat a felnőttkorra is, és ezeket a károsodásokat sajnos nem lehet kinőni. Ezért a gyermek születésétől ügyelni kell a megfelelő vitaminpótlásra, erre hívja fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program is. Ezen kívül a várandós anyákat érintő hatások is különös figyelmet kaptak, hiszen a legújabb kutatások szerint a D-vitaminhiány növeli a szülés közbeni kockázati tényezőket, valamint a születendő gyermekre nézve is negatív következményei lehetnek, ha az anya vitaminhiányban szenved.

Milyen napi mennyiség fogyasztása javasolt?

A D-vitamin a magyar étrendben gyakorlatilag alig van jelen. Átlagosan elmondhatjuk, hogy Magyarországon a nyári hónapokban nem szükséges a D-vitamin pótlása, amennyiben valaki minimális odafigyeléssel táplálkozik. Körülbelül áprilistól ideális esetben egészen október végégig tart az az időszak, amikor megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri a szervezet. A téli időszakban viszont mindenképp szükséges a pótlása, mert a táplálékkal nem tudunk hozzájutni. Fontos tudni, hogy a hazai normál étrend 80 és 150 egység között tartalmazza a D-vitamint, míg az ajánlásokban 2000 egységet határoznak meg a téli időszakra vonatkozóan, tehát jelentős különbségről beszélünk.

Melyek a hiány tipikus tünetei?

Az extrém vitaminhiányos állapot csak az idős, ágyhoz kötött embereknél fordul elő. Az enyhébb tünetek közül a legelső az izomgyengeség, a diffúz izomfájdalom, amit csontfájdalomként érzékelnek, és nagyon megviseli a beteget. A többi tünet nem ilyen látványos, de a csontok törékenysége sokszorosára fokozódik, és a különböző fertőzésekre való fogékonyság is jelentősen megnő. A hosszú távú tünetek pedig évek alatt alakulnak ki.

Milyen típusú készítményekkel, illetve természetes módon hogyan lehet pótolni a hiányt?

D-vitamin jelentős mennyiségben a tengeri halakban, főleg azok májában van jelen. Innen ered a csukamájolaj fogyasztásának régi szokása, amit a mai napig alkalmaznak világszerte. Persze a csukához semmi köze, de valóban nagymennyiségű D-vitamint tartalmaz, így érdemes fogyasztani, ha nem idegenkedünk az ízétől. Ez a természetes pótlás lehetősége, a készítmények pedig tabletta és olaj formában is rendelkezésünkre állnak különböző kiszerelésekben, de a bevitt mennyiségre érdemes figyelni.

Bizonyos vitaminokról elterjedt, hogy nem lehet túlzott mennyiségben fogyasztani belőlük. A D-vitaminnál fennáll a túladagolás veszélye? Ha igen, ennek milyen tünetei lehetnek?

Minden hatásos szerből lehet mérget csinálni, így ebből is. A napi 2000 egység pótlására vonatkozó ajánlás épp azért született, hogy ezt megakadályozzuk, hiszen ez a kockázatmentes felső határ. Ha ennél többet szedünk, ahhoz már orvosi felügyelet szükséges. Az enyhe túladagolás tünetei nem észrevehetőek, viszont hosszú távú következményei lehetnek: növelni a vesekő és az érelmeszesedés kockázatát. Ebből következik, hogy aki a javasoltnál többet szed, annál nem azonnal jelennek meg ezek a tünetek, hanem csak évek múltán, az akut tüneteket pedig csak egy hirtelen nagyobb mennyiség idézi elő. A napi tízezer egység tartós szedése valódi mérgezést okoz, ami a vér kalciumszintjének megemelkedésével, és ennek következményeivel jár.

Milyen esetekben lehet indokolt az orvos által ellenőrzött nagyobb mennyiség szedése?

Eddig a pótlásról és a megelőzésről beszéltem, de amikor egy orvosilag mért súlyos D-vitaminhiányról van szó, akkor az orvos dönthet úgy, hogy bizonyos ideig nagyobb mennyiséget ad a betegnek, majd újra ellenőrzi a vitaminszintet. Orvosi felügyelettel nem kockázatos, sőt adott esetben szükséges is, például ha valakinek anyagcsere- és felszívódási zavara van, de kontroll nélkül nagyon veszélyes lehet, és hangsúlyozom, ez orvosi kérdés, nem egy általános, teljes népességre vonatkozó ajánlás.

Milyenek a hazai D-vitaminfogyasztási szokások?

Egy korábbi kutatásból az derült ki, hogy az év legsúlyosabb D-vitaminhiányos időszakában is csak a népesség körülbelül 10 százaléka szed D-vitamint bármilyen formában. Reméljük, hogy az utóbbi néhány év munkája és prevenciós programja meg tudta emelni ezt a számot. Ha a lakosság húsz-harminc százaléka odafigyelne a D-vitamin pótlására, az már nagy eredmény lenne.