Miért állítunk fenyőfát karácsonykor?

2021. 12. 23.
Amikor az embernek igazi karácsonyfa áll az otthonában, alatta az ajándékokkal, semmi se tűnik túl szomorúnak vagy túl keménynek. Valahogy azt sugallja, hogy a világban mindig marad fény és remény.

Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el. Fenyőfát először Németország területén díszítettek valamikor a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. 

Bár a keresztény országok karácsonyi szokásai között rengeteg különbséget fedezhetünk fel, a karácsonyfa-állítás mégis közös pont. Eredetéről megoszlanak a vélemények, egyes kutatások szerint Németországból eredeztethető a XVI. századból.

A szokás gyökerei azonban ennél régebbre nyúlnak vissza, hiszen „életfákra” vonatkozó utalásokat már az ókori egyiptomi és zsidó kultúrkörben is találhatunk, ahogy az örökzöldek is megjelentek ebben az időszakban az örök élet szimbólumaiként.

Amit biztosan tudunk, hogy protestáns közvetítéssel jutott el hazánkba, és kezdetben csak az arisztokrácia vette fel szokásként. Érdekesség, hogy a karácsonyfa kifejezés a XVI. században például még nem az ünnepi fát jelentette, hanem a földesúrnak karácsonyi adóként beszállítandó tüzelőt.

Az első fenyőt Brunszvik Teréz grófnő, a magyarországi óvodák megalapítója állította fel saját birtokán, Martonvásáron 1824-ben. Tömegesen csak a XIX. században terjedt el, és a század második felére már a csillogó díszítés volt jellemző.

Korábban almával, dióval és ostyával díszítették, majd megjelentek a fából és textilből készült díszek, illetve az édességek és a gömbök is, amelyek a paradicsomi fa almáját jelképezik – míg a girlandok és szalagok a fára tekeredő kígyót szimbolizálják. Az édesség sok országban díszítőelem, azonban a szaloncukor magyar jellegzetesség.

A fa csúcsára csillagot vagy fényes csúcsdíszt illik helyezni, amely a betlehemi csillagot jelképezi, ezzel segítve a napkeleti bölcsek útját. Ehhez kapcsolódik az is, miért vízkeresztkor bontjuk le a karácsonyfát: a bölcsek január 6-án érkeztek meg Betlehembe, így ezt követően már nincs szükség a csillagra. Ennél korábban megválni tőle viszont balszerencsét hoz – legalábbis a pogány értelmezés szerint, amely úgy véli, az örökzöldekben fény lakozik, ezt pedig a téli napforduló és az új év beköszöntével vissza kell adni a természetnek, ezzel megalapozva az év hátralevő részére a bőséget és jólétet.

Olvasna még a témában?

Szimpatika akció

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!