Hungarikum-e a szaloncukor?
Magyarországon túl nemigen díszítik szaloncukorral a karácsonyfát. Pedig a hungarikumnak számító karácsonyi édesség még csak nem is magyar eredetű. A csokis vagy kakaós bevonatú, belül többféle ízt rejtő szaloncukor ősének számító fondant francia cukrászmesterek jóvoltából már a 14. században létezett. A magyarokkal a német honból idetelepült édességkészítők ismertették meg a fondant-készítés tudományát.
Noha a 19. század első felében már állítottak karácsonykor feldíszített fát, eleinte csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak ezt az ünnepi ékességet. Podmaniczky Frigyes báró ugyan azt írja emlékirataiban, hogy családjáé az elsőség, a karácsonyfa-állítás Magyarországon már 1825 óta létező hagyomány. Az elsőség viszont máig kérdéses. Az első óvodaalapítóként ismert, szintén főnemesi családból származó Brunszvik Terézről is mondják, hogy ő díszített hazánkban elsőként karácsonyfát.
Mindenesetre az tudható, hogy az ünnepen állított fenyőfákra csak a 19. század második felétől kerültek fel csillogó sztaniolba burkolt cukorkák. Akkor viszont már egy csapásra a hazai cukrászipar leginkább keresett karácsonyi idénytermékévé lett a „szaloncukor”.
Azokban az időkben még kisüzemi körülmények között, szabad tűzön, lábosokban főzték a fondant-cukrot. Miután kihűlt, ízesítették, majd pedig formába öntötték és becsomagolták.
A fondant-készítést a 19. század végén a híres-nevezetes Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda gépesítette. Egyik-másik kisebb műhelyben azonban még a második világháború után is kézzel rojtozták a szaloncukor papírjának két végét.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!