Korszakváltás a Parkinson-kór kezelésében

Forrás: Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján a világon elsők között ültették be Parkinson-kórban szenvedő betegbe a jelenleg egyedülálló innovációt jelentő SenSight direkcionális mély agyi stimulációs elektródát.

Ez a direkcionális elektróda jelenleg az egyetlen, amely célzott stimuláció (vagyis a korábbi, általános ingerlés helyett az agyi mag célzott, irányított, pontos ingerlése) mellett kompatibilis a BrainSense mély agyi stimulációs rendszerrel. A BrainsSense technológia a hagyományos ingerlés mellett az agyi aktivitást is méri, mely a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy a stimulációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően, akár automatikusan állítsa a rendszer. Így sokkal nagyobb hatásfokkal csökkenthetők a súlyos állapotú betegekre jellemző akaratlan, intenzív remegések, súlyos lemerevedések és egyéb tünetek. Emellett ez a mély agyi stimulációs rendszer az 1.5 Tesla MRI készülékek mellett már teljesen kompatibilis a 3 Teslás MRI készülékekkel is, melyek jobb minőségű felvételeik miatt a klinikai gyakorlatban egyre inkább elterjedtek.

A mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, egy neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon (vezetékeken) keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére. A Medtronic cég régóta fejleszt mély agyi stimulációs rendszereket, melyek a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálják. A terápia éppen akkor segíthet leginkább a betegeknek, amikor még a legapróbb feladatok is kihívást jelentenek számukra. A Medtronic legújabb fejlesztése, a legkorszerűbb Percept PC neurostimu­látor BrainSense technológiája, és az új, jelenleg egyedülálló SenSight direkcionális lead. Ez egy speciális, mély agyi stimulációs rendszer és elektróda, mely a korábbi lehetőségek hatásfokát messze felülmúlja. A rendszer nemcsak a Parkinson-kór tüneteiért felelős agyi mag célzott, irányított ingerlését teszi lehetővé, de az agyi aktivitások mérésére is alkalmas. Az így nyert információkból a rendszer a jövőben a beteg tüneteinek megfelelően egyénileg, akár automatikusan képes lesz állítani az ingerlés erősségét, hogy a lehető legjobb javulás következzen be a beteg tüneteiben.

A világon az elsők között, Magyarországon pedig elsőként a Dr. Barzó Pál professzor által vezetett SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Idegsebészeti Klinikáján 2021. június 21-én ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegbe egy ilyen speciális, kombinált mély agyi stimulációs rendszert. A műtét másik, világ szinten is egyedülálló technikai újítása az ún. keret nélküli műtéti technika és a műtét alatt végzett képalkotás. Ezt az Idegsebészeti Klinika Hibrid műtőjében található 3D röntgen képalkotásra képes angiographias készülék, valamint a neuronavigációs és NexFrame rendszer teszi lehetővé. Ezzel a technikával nincs szükség a hagyományos, nehéz és kényelmetlen sztereotaxiás keret használatára, ezért a betegnek kényelmesebb a műtét, amely gyorsabban és minden eddiginél pontosabban kivitelezhető.

A műtétet végző idegsebészeti orvoscsoport vezetője, Dr. Kis Dávid idegsebész, egyetemi adjunktus elmondta, hogy a megfelelő tapasztalatok birtokában maximum 1-2 éven belül ez az új, kombinált rendszer megteremti az ún. adaptív stimuláció lehetőségét. Ezt elérve a stimulátor a beteg igényeihez, önmaga tanulva, programozva igazítja a stimulációs paramétereket. Igy nem az orvosnak kell minden alkalommal változtatnia a beállított stimulációkon, hanem a rendszer, érzékelve az agyi aktivitásokat, a megfelelő mértékben emeli vagy csökkenti a stimulációs paramétereket. Ezzel egy egyénre szabott, automatikus, az eddigieknél sokkal hatékonyabb javulás érhető el a betegek tüneteiben.

Az adjunktus kiemelte, hogy a BrainSense technológiával kompatibilis úgynevezett direkcionális lead, mély agyi elektródának köszönhetően kiküszöbölhetők a megfelelő tüneti kontroll mellett esetlegesen kialakuló, kellemetlen mellékhatások. Továbbá fontos újdonsága a beültetett mély agyi stimulációs rendszernek, hogy a világon egyre inkább elterjedt, jobb és szebb képeket adó 3 Tesla erejű MRI készülékekkel is kompatibilis. Az ilyen stimulátorral rendelkező betegeket tehát ezeken az MRI készülékeken is lehet vizsgálni, erre a világon elérhető többi mély agyi stimulátor rendszer nem képes. Különlegessége továbbá, hogy az új elektróda burkolata a NASA mérnökei által kifejlesztett polimer, amely olyan szigetelést biztosít, ami nagymértékben segíti a háttérzaj-mentes agyhullám-rögzítést. Ez a NASA Langley Research Centerében fejlesztett burkolati anyag lehetővé teszi, sőt fokozza a terápiás-stimulációs impulzusoknál 1 milliószor kisebb agyhullámok rögzítését is.

Dr. Kis Dávid emlékeztetett rá, hogy a BrainSense technológia magyarországi bevezetése szintén a Szegedi Tudományegyetemen történt: a világon az elsők között 2020. január 22-én történt meg az első beültetés. Ennek során alkalmazták azokat a speciális műtét technikai lehetőségeket, amelyek a beteg számára a korábbiakhoz képest sokkal jobb eredményt biztosítanak.

A 2021 júniusában megműtött 75 éves beteg kezelőorvosa, Dr. Szpisjak László, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika neurológusa, egyetemi tanársegéd a páciens állapotáról elmondta, hogy már olyan súlyos túlmozgások, remegések jelentkeztek nála, hogy a széken való ülés is nehézséget okozott. A műtétet követően július végén programozták be a stimulátort. - A korábban ezzel a rendszerrel kezelt betegek jellemzően javulásról számolnak be, de vannak esetek, amikor az is komoly eredménynek tekinthető, ha egy beteg állapota nem romlik tovább – hangsúlyozta Dr. Szpisjak László.

Dr. Zádori Dénes, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika neurológusa, egyetemi docens hozzátette, a tavaly óta alkalmazott BrainSense technológia egyik jelentős újdonsága volt, hogy a beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is képes regisztrálni. Így a kontrollra érkező páciensnél látható, hogy a rendellenesen túlműködő agyi terület aktivitása milyen mértékű volt, mikor jelentkeztek nála túlmozgások vagy elesések, és az egyensúlyi állapot elérése érdekében ehhez tudják igazítani a beteg stimulációs beállításait, és az aktuális gyógyszerelését. A mély agyi stimulációs terápia már számos embernek segített ab­ban, hogy folytassák a munkájukat, gon­doskodjanak a családjukról, visszatérjenek a kedvenc tevékenységükhöz és megta­pasztalják azt az örömöt, hogy újból élvez­ik az élet legegyszerűbb dolgait. Az új SenSight direkcionális elektróda innovációja ennek a missziónak a következő lépése.

A rendszer és az új elektróda beültetése egy rendkívül felkészült szakmai csapat együttes munkája volt. A projekt előkészítése, kivitelezése és a beteg utánkövetése Prof. Dr. Barzó Pál, az SZTE SZAKK Idegsebészeti Klinika igazgatója és Prof. Dr. Klivényi Péter, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika igazgatója vezetésével történt és történik.

A bemutatott mély agyi stimulációs projektben résztvevő szakemberekkel és az érintett betegekkel készült egy riportokat tartalmazó kisfilmet is közzétettek:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!