A krónikus fájdalom szindróma 5 fő rizikófaktora
Fáradtság és alvászavarok is utalhatnak krónikus fájdalom szindrómára
Definíció szerint akkor beszélhetünk krónikus fájdalom szindrómáról, ha 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amely nem korlátozódik egyetlen anatómiai régióra, és amelyben a psziché is érintett. A tünetek tehát egyaránt megjelennek fizikai és mentális, pszichés szinten. A testi fájdalom jellemzően állandóan tapasztalható, de időnként erősebben fellángolhat – sokszor stressz hatására.
Ilyen tünetek utalhatnak KFSZ-re: ízületi- és izomfájdalom, égő jellegű fájdalom, kimerültség, alvászavarok, az állóképesség és mozgékonyság csökkentése (ami sokszor az csökkenő aktivitási szint következménye), hangulatzavarok, beleértve a szorongást, a depressziót és az ingerlékenységet.
Rizikófaktorok, amelyek növelik a krónikus fájdalom esélyét
Számos olyan betegség van, amely hosszú távú fájdalommal jár, és utat nyithat a krónikus fájdalom szindróma előtt. Előfordulhat ugyanis, hogy maguk a betegségek javulnak, vagy meggyógyulnak, ám a krónikus fájdalom fennmarad – ami feltételezések szerint többek közt az agy és az idegrendszer közti hibás kommunikáció eredménye lehet. Ilyen betegségek például az ízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, a hátfájás, a fibromyalgia, az irritábilis bél szindróma és a daganatos megbetegedések.
A kockázatot tovább növelheti néhány rizikófaktor:
Depresszió – A szakemberek sem ismerik a pontos okát, de egyes teóriák szerint a depresszió megváltoztatja azt az utat, amelyen az agy megkapja az idegrendszer üzeneteit – ennek eredménye az állandó fájdalomérzet.
Dohányzás – Nem világos még az összefüggés, de megfigyelések szerint a dohányzás súlyosbítja az ízületi gyulladás, a fibromyalgia és más krónikus fájdalommal járó betegségek tüneteit.
Elhízás – Az elhízás egyrészt a testre helyezett extra terhelés miatt rontja a helyzetet, másrészt a jelentős túlsúly megváltoztatja a hormonháztartást és az anyagcserét is – aminek egyik következménye lehet a krónikus fájdalom.
Női nem – A nők többsége erősebb fájdalomérzékenységgel él, mint a férfiak többsége, amit a hormonális eltérések mellett az idegrostok sűrűsége közti különbség is indokolhat.
65 év feletti életkor – Minél idősebb valaki, annál valószínűbben kialakulhatnak nála olyan állapotok, amelyek később krónikus fájdalomhoz vezetnek.
Komplex kezelés jelenthet segítséget
A krónikus fájdalom szindróma diagnózisát nem könnyű felállítani, sokszor hosszú kálvária előzi meg a diagnózist. Ha végül mégis megszületik, eldönthetik, hogy milyen eljárás, vagy jóval inkább milyen összetett kezelés lehet a legeredményesebb. A célzott injekciókúra éppúgy hatékony lehet, mint a természetes hatóanyag-tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám- vagy a lágylézer terápia. Krónikus fájdalom szindrómánál nagyon jó eszköz az orvosi akupunktúra, amelynél az összetett hatásokon túl az is döntő, hogy a kezelés nemcsak az adott betegségen, hanem az individuális terápián is múlik. Ezen kívül nem lehet eléggé hangsúlyozni a funkcionális gyógytorna, a megfelelő táplálkozás, valamint a pszichiáter, pszichológus, a mentálhigiénés szakember szerepét. Ezek nélkül nem lehet teljes a felépülés, különösen ha már következményesen kialakult szorongás, depresszió. A komplex terápia lényege tehát, hogy a szenvedő ember minden oldalról professzionális támogatást kapjon és bízzon a javulásban.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Arany Szeptember: összefogás a gyermekkori daganatok korai felismeréséért
- Visszafordítható-e a szívelégtelenség?
- Korábban jöhet a pubertás a parfümök és a kozmetikumok miatt
- Százezreket érint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
- Itt az ideje a gyermekünk szemvizsgálatának
- Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
- Kiégés ellen: hétféle módon is kipihenhetjük magunkat
- A macskák majdnem fele apportíroz
- Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása
- Hogyan diagnosztizálható a PTSD?
- Vissza az edzőterembe: 10 + 5 tipp a szeptemberi újrakezdéshez
- Szeptember, a tüdőfibrózis hónapja
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!