Prosztatarák: tudnivalók, tünetek, megelőzés
Módosítva: 3/6/2025 Szerző: Szimpatika Forrás: Magyar Rákellenes Liga 3 perc Mozgásegészségegészségügyi szűrővizsgálatokRáksportszűrővizsgálatokDaganatokFérfiakProsztataProsztatarák
A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés férfiak körében, náluk tízből egy rákos megbetegedés a prosztatát érinti. Évente nagyjából 4500-5000 esetet diagnosztizálnak, és nagyságrendileg évi 1500 beteg veszíti el az életét rosszindulatú prosztatadaganat miatt. A szerencse az, hogy a betegség jól szűrhető, illetve a korai stádiumban jól kezelhető, ezért egy bizonyos életkor felett ajánlott évente szűrésre menni, még akkor is, ha jár némi diszkomforttal a vizsgálat.
A prosztatarák az idősebb férfiakat érinti elsősorban
A prosztatarák általában az idősebb férfiak betegsége, amely ötven éves kor felett egyre nagyobb valószínűséggel alakul ki. A húgycsövet körülvevő és a húgycsőbe ürülő prosztata – más néven dülmirigy – rosszindulatú megbetegedése, amely nem azonos a jóindulatú prosztata megnagyobbodással.
A prosztatarák kialakulásának pontos okai nem tisztázottak. A betegség erős örökletes komponenssel rendelkezik, ezzel együtt a feltételezések szerint fontos szerepe lehet a különféle vegyi ártalmaknak (pl. kadmium), a túlzottan zsír- és fehérjedús táplálkozásnak, az A- és D-vitamin hiányának, illetve ezen túl a férfihormonok is hatással vannak a betegség progressziójára. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás növeli, míg a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étrend csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát.
A betegség szinte mindig a prosztata mirigyszövetében indul, onnan terjedhet át a kötőszövetes állományra, illetve a környező szövetekre.
A prosztatarák tünetei és szövődményei
A prosztatarák tünetei csak némi idő elteltével jelentkeznek, a kezdeti szakasz tünetmentes. A tünetek akkor válnak észrevehetővé, amikor a megnagyobbodó prosztata összenyomja a húgycsövet. Ilyenkor vizelési nehézség, vizeletelakadás, szakaszos vizelés fordulhat elő. Szintén gyakori a sürgető vizelési inger és az éjszakai vizelés, amelyet a húgyhólyag nem teljes ürülése okoz.
A daganat későbbi stádiumaiban áttéteket okozhat, illetve áttörhet a húgyhólyagba vagy a húgycsőbe, amit a véres ondó vagy vizelet, illetve az erős deréktáji, gáti vagy keresztcsonti fájdalmak jelezhetnek.
Áttétként előfordulhat csontrák, amit a csontokban jelentkező fájdalom jelezhet. A késői stádiumban és komoly áttétek esetén pedig a daganatos betegségek általános tünetei jelentkezhetnek: fogyás, vérszegénység, gyengeség.
A prosztatarák diagnózisa
A prosztatarák diagnózisa során mind a fizikális, mind a laborvizsgálatoknak fontos szerepe van. Az első vizsgálat általában a rektális digitális vizsgálat (RDV), azaz a prosztata végbélen át történő vizsgálata, amely során az orvos érzékelni tudja a prosztata esetleges megnagyobbodását, állagát, illetve a kezdődő daganatokat.
A laborvizsgálatok közül a PSA-t és a PCA-3 vizsgálatokat érdemes kiemelni. A PSA egy prosztataspecifikus antigén (tumormarker), amely magas koncentrációjával utalhat a prosztatarákra. Ezzel együtt a magas PSA koncetráció nem feltétlenül jelent prosztatarákot, és az is igaz, hogy a daganat sem mindig mutatható ki PSA-szint alapján.
A PCA-3 vizsgálat egy újabb eljárás, előnye, hogy ezen molekula szintjét nem befolyásolják egyéb zavaró tényezők, újabban ezt is használják a kockázat felmérésére.
A diagnózis pontos felállításához szövettani vizsgálatot is végeznek, amely során a prosztatából biopsziás tűvel mintát vesznek, majd mikroszkóp alatt kielemzik. Rektális ultrahangvizsgálatra, illetve a potenciális áttétek feltárásához nyirokcsomó-biopsziára és további képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.
A prosztatarák kezelése
A prosztatarák kezelése számos tényezőtől függ a daganat típusától és stádiumától kezdve a beteg életkoráig és egészségi állapotáig. A korai stádiumú, szövettanilag alacsony kockázatú daganatoknál előfordulhat, hogy nincs szükség beavatkozásra, elegendő az aktív nyomonkövetés. (És fontos tudnivaló, hogy a betegség progressziójának megállításában nagyon fontos szerepe van a testmozgásnak!)
Szóba jöhet még a daganatos sejteket megcélzó sugárterápia, illetve citosztatikus terápia, emellett kulcsfontosságú szerepe lehet a daganat növekedését lassító hormonkezelésnek.
Prosztatarák műtét
Az orvosok sok esetben prosztatarák műtét mellett döntenek. A daganatos prosztatát eltávolíthatják hagyományos sebészeti úton, fagyasztással, illetve a húgycsövön keresztül is, egy speciális eszköz segítségével (TUR). A mai modern sebészeti eljárások már arra is lehetőséget nyújtaniak, hogy több közepes vagy magas kockázatú betegnél akkor is eltávolítsák a prosztatát, ha a daganat már továbbterjedt a környező szövetekre.
Fontos kiemelni, hogy akár műtétről, akár alternatív terápiákról van szó, a prosztatarák kezelésében nagy szerepe van az utánkövetésnek és a további gondozásnak.
A betegen is múlik a gyógyulás!
A gyógyulás a betegen is múlik. Prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója nyilatkozta a következőket: „A nemzetközi tanulmányok alapján ma már egyértelműen kijelenthető, hogy azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat, kevesebb a panaszuk, jobb az életminőségük, kisebb a kiújulási kockázatuk és tovább élhetnek.”
Mik a prosztatarák túlélési esélyei?
A prosztatarák túlélési esélyei nagymértékben múlnak azon, hogy mikor észlelik a betegséget. Korai diagnózis és a megfelelő kezelés, illetve életmód esetén 10-15, vagy akár még több évig is együtt lehet élni a betegséggel. A későbbi stádiumokban észlelt, esetleg áttétes daganatokkal már rosszabbak a kilátások – de semmi értelme számokkal dobálózni. Az adott beteg kilátásairól ugyanis mindig csak a kezelőorvos tud pontos tájékoztatást adni!
Prosztatarák szűrés: egy kis kellemetlenség az életért cserébe
A prosztatarák szűrés óriási segítséget jelent a betegség korai diagnózisában. Az időben észlelt prosztatarák sikerrel gyógyítható, illetve sokkal hatékonyabban lehet lassítani a betegség progresszióját. A szűrővizsgálat során kétféle vizsgálatot ejtenek meg, a végbélen keresztül végzett fizikális vizsgálatot, illetve a PSA-szint mérését. Amennyiben ezen vizsgálatok alapján felmerül a prosztatarák gyanúja, további vizsgálatokat kell végezni (pl. szövettani vizsgálat).
Sajnos a magyar férfiak többsége annyira kellemetlenül érzi magát a fizikális vizsgálat gondolatától, hogy inkább nem megy el szűrésre, pedig az életmentő lehet. Pedig még az is óriási előrelépés, ha legalább a PSA-szint mérését elvégzik.
Jelenleg az orvosok ajánlása szerint 50, más szakemberek szerint már 40 éves kortól indokolt az éventi szűrés, főleg akkor, ha valakinek a családjában előfordult már prosztatarák. Azaz a férfiaknak ajánlott egy kicsit félretenni a szégyenlősséget, mert egy fél perces, apró kellemetlenség árán életmentő információkhoz juthatnak!
Tekintse meg a Szimpatika prosztataproblémákra javasolt készítményeit!