Prosztatarák: hogyan élhetnének tovább a férfiak?

Forrás: Magyar Rákellenes Liga
Még mindig túl sok betegnél fedezik fel áttétes állapotban a prosztatarákot, pedig ez a betegség ma már az esetek jelentős részében gyógyítható.

50 évesen elmenni prosztataszűrésre befektetést jelent a további egészségben eltöltött évekbe, azaz tévhit, hogy ezzel csak az idősebb férfiaknak kell foglalkozni. Mint az a „prosztatatudatosság napjához” kapcsolódóan megrendezett online betegtájékoztató fórumon elhangzott: Magyarországon minden évben 4500-5000 férfi tudja meg, hogy prosztatarákja van. Nem elég ugyanakkor csak az orvosoktól várni a gyógyulást, a prosztatarákos férfiak is sokat javíthatnak az életkilátásaikon mozgással, megfelelő életmóddal, illetve a betegségükről szerzett alapos ismeretekkel.  

„Nem csak az idős urak betegsége a prosztatarák! Ma sokan ezt gondolják, de tévednek. 50 éves kortól, vagy ha a családban már előfordult a betegség, akkor 45 éves kortól el kell járni a szűrésre, mert egy emelkedő tendenciát mutató PSA tumormarker érték már ekkor előrejelezheti a folyamatot, ami miatt tíz évvel később akár előrehaladott prosztatarákkal szembesülhet egy férfi. Tudom, hogy sokan egy félperces vizsgálat, a prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő kitapintása miatt nem jönnek el az urológiára. De legalább a PSA tumormarker vérvizsgálatot csináltassák meg! Már azzal óriásit lépnénk előre Magyarországon, ha ezt az egyetlen, urológiai beutalóval ingyenesen elérhető vérvizsgálatot hajlandók lennének a férfiak elvégeztetni” – jelentette ki dr. Beöthe Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház urológiájának főorvosa. Hozzátette: idehaza még mindig túl sok férfinál fedezik fel már áttétes állapotban a prosztatarákot. Az egészségkultúra és a prosztatatudatosság fejlesztése a szűrésekre már járó férfiaknak éppúgy felelőssége, mint a szűrésekre még nem járó férfiak gyerekeinek és társainak: vegyék rá édesapjukat, férjüket, párjukat, szomszédjukat a szűrésre!

Prosztatarákos férfiak kezelése és kontrollvizsgálatai

„Ma nem műtjük meg a betegek egy részét, akiket korábban igen, ám megműtünk olyan férfiakat is, akiket korábban nem” – fogalmazott előadásában prof. dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. Ennek magyarázata, hogy a szűréssel korai stádiumban felfedezett, szövettanilag alacsony kockázatú daganatok egy részében elegendőnek tartják az aktív követést, azaz a rendszeres orvosi kontrollt, és csak akkor avatkoznak be, ha a tumor viselkedése ezt megkívánja. A korábbinál több közepes és magas kockázatba sorolt betegnek javasolnak viszont műtétet, akár még akkor is, ha már a prosztata környéki régióba is átterjedt a daganat.

Tenke Péter kitért arra is: hamarosan Magyarországon is elérhető lesz robotsebészeti technológia a prosztatarák műtéteknél is, ahogyan a robottechnológiát a sugárkezelésekben egyes ellátóhelyeken már ma is használják. A professzor az áttétes prosztatarákos férfiakat azzal biztatta: ma már nemcsak hormonkezelésekkel fékezik a daganat előrehaladását, hanem olyan modern gyógyszerek is elérhetők, amelyekkel úgy növelhetik akár a többszörösére a korábban elérhetőnek gondolt túlélést, hogy közben az életminőség terén sem kell nehéz kompromisszumokat vállalniuk a betegeknek.

„Nem várható csak az orvostól, hogy meggyógyítson egy prosztatarákos beteget. A nemzetközi tanulmányok alapján ma már egyértelműen kijelenthető: azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat, kevesebb a panaszuk, jobb az életminőségük, kisebb a kiújulási kockázatuk és tovább élhetnek” – sorolta prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója. Kiemelte: minden beteg terápiájára onkológiai munkacsoportnak (onkoteam) kell javaslatot tennie és nagyon fontos, hogy mindig időben megtörténjenek a kontrollvizsgálatok is. Ezek közül prosztatarákban a legfontosabb a vérből meghatározható PSA tumormarker rendszeres követése.

Nyirády Péter hangsúlyozta: 2017-ben azért indította el a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület a Janssen támogatásával a 10 Ezer Lépés Programot, hogy általa minél több prosztatarákos betegben és érintett családban tudatosítsák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatása semmilyen más módszerrel vagy gyógyszerrel nem helyettesíthető. Nyirády Péter ezt nemcsak hirdeti a betegeiknek, hanem munkatársaival tudatosan példát is mutatnak: az urológiai klinika orvosaiból évekkel ezelőtt futócsapatot is szerveztek, rendszeresen edzenek, többször vettek már részt a Balatonnál tókerülő versenyen is.

Sikerült megkerülni a Földet, sőt!

Budapesten a Gellért-hegyen október 1-jén megszervezett figyelemfelhívó sétával indult el a „45 nap alatt a Föld körül” országos kihívás, amely keretében egy kilométergyűjtő akciót szerveztek, hogy minél többeket mozgásra ösztönözzenek. A cél az volt, hogy legalább 30 ezer kilométert összegyűjtsenek, ami elegendő Magyarország szélességi körén képzeletben megkerülni a Földet, közben pedig minél több motiváló üzenetet és fotót tegyenek közzé a www.45nap.hu honlapon. Végül több mint 77 ezer kilométerrel zárult a kihívás.

28 sportágból, közel kétszáz helyszínről több mint ötszáz fotó érkezett. Nemhogy egyszer sikerült körbekerülni a Földet, hanem majdnem háromszor: több mint 47 ezer kilométerrel meghaladták az eredeti, 30 ezer kilométeres célkitűzést. Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta: „A 45 napos kihívásunk most lezárult, ám azt szeretnénk, hogy a kilométergyűjtés, azaz a rendszeres testmozgás a mindennapok része maradjon ezután is. A Magyar Rákellenes Liga országszerte elérhető alapszervezetei és klubjai rendszeresen szerveznek mozgásprogramokat, amelyekbe minden kötöttség nélkül várnak mindenkit. A szervezett keretektől függetlenül is kérünk mindenkit, hogy mozogjon az egészségéért.”

„Legnagyobb ellenségünk a fotel! Szeretném, ha ez a mondat a téli hónapokban sokaknak eszébe jutna akkor, amikor leülnek a televízió vagy a számítógép elé” – fogalmazott Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület prosztatarákból meggyógyult elnöke. Hozzátette: „Nincs olyan életkor és nincs olyan állapot, amikor a mozgás vagy a gyógytorna ne javíthatna valaki közérzetén, erőnlétén, fizikai vagy lelki állapotán. Aki nem tud már biciklizni, sétáljon. Akinek nehezére esik a járás, ússzon vagy tornázzon. Aki épp nem tud felkelni, végezzen gyógytorna gyakorlatokat, légzőgyakorlatokat az ágyban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenki hozzáférjen intézményi és otthoni környezetben is a szakszerű gyógytornához, biztatjuk a betegeket és a hozzátartozókat, hogy járjanak utána a helyben elérhető lehetőségeknek.”

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!