Szimpatika – Az idősek vannak leginkább kitéve a netes átveréseknek

Ha nem ismerjük fel a gyanús jeleket és nem vagyunk elég tapasztaltak, könnyen bedőlhetünk a különböző átveréseknek. Álprofilok, akik rokonnak vagy ismerősnek adják ki magukat pénz kicsalásának a céljából, hatalmas lottónyeremények, aminek ha bedőlünk, a mi pénztárcánk lesz rövidebb, adatlopások és a lista végeláthatatlan. A kibertámadások veszélye mellett azonban érdemes a social média etikettről is szót ejteni. Számos kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha tisztában vagyunk a közösségi médiában jellemző szokásokkal.

Az internet megnyitotta a világot, ledöntötte a határokat és nincsenek többé távolságok, a mindennapjaink részévé vált. Nem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy az internet veszélyeket is rejt magában az általa nyújtott anonimitásnak köszönhetően. Az idősebb korosztály sebezhetőbb és gyakrabban válnak a csalók áldozatává. Az egyik leggyakoribb csalási mód az internetes adathalászat. Első ránézésre teljesen hitelesnek tűnő e-mailek, weboldalak, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk őket, gyanút foghatunk.

„A bankok és a hivatalos intézmények például sosem kérik online a privát vagy a bankkártya adatainkat. Az adathalász e-mailek mellett álnyereményjátékok, áloldalak, unokázós üzenetek is várják, hogy lecsaphassanak a gyanútlan áldozataikra. A jól ismert telefonos „unokázós” átverések - azaz a bajban van az unokád, utalj most azonnal pénzt - már nem a leggyakoribb esetek, új vizekre eveztek a csalók” - tette hozzá Tóth Péter, a Furbify szakértője, aki sok szomorú történettel találkozott már az elmúlt évek során.

Nemrégiben egy zsaroló e-mail járta körbe a világot, amely szerint fertőzött weboldalt látogattunk meg, így felkerült egy kártevő szoftver a gépünkre. Az e-mail szerint a szoftvert egy erre szakosodott programozótól vásárolták a Dark Weben és azt állították, hogy minden privát tevékenységünket nyomon tudják kísérni, képesek feltörni az összes fiókunkat, megszerezni az összes adatunkat és kedvük szerint kukkolnak minket a laptop kameráján és mikrofonján keresztül. Az ügyből feljelentések is történtek hazánkban, de sajnos csak egy perui IP címre tudták visszavezetni a zsarolást. A másik nagy veszélyforrás az internetes vásárlás. Hamis akciók, csak és most és hasonló jellegű vásárlásra ösztönző teljesen alaptalan hirdetések. A rendőrségi statisztikák szerint gyakori, hogy nem a várt minőségű vagy a hirdetésben szereplő termék érkezik meg, ha egyáltalán megérkezik.

Fontos kitérni a közösségi médiára, amely talán a legnagyobb veszélyforrás. Azonban nem szabad elfeledkezni, hogy az internetes csalások mellett, ha nem vagyunk elég tudatos felhasználók, még számos más kellemetlenség is érhet minket. Facebook, Messenger, Instagram, YouTube, TikTok és még a végtelenségig lehetne sorolni a social média felületeket és alkalmazásokat. Az Y és a Z generáció számára olyan természetes, hogy melyik platformot mire és hogyan érdemes használni, mint a levegővétel. De mi a helyzet az idősebb korosztállyal? Vannak, akik magabiztosan eligazodnak a közösségi médiában, de van, aki csak az unokájától hallott róla és teljesen idegen számára. Most sorra vesszük Tóth Péterrel, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző felületeken:

Facebook és Messenger

A Facebook a világ legnagyobb közösségi hálózata. A felhasználói közönsége népesebb, mint bármely más ország, hiszen több mint kétmilliárd ember tagja. Felhasználóként többféle módon is kommunikálhatunk és tartalmat oszthatunk meg egymással, követhetjük kedvenc oldalainkat (például márkákat, előadókat, hírességeket, hírportálokat), illetve különböző csoportokba léphetünk be. A Messengeren pedig lehetőségünk van szeretteinkkel, ismerőseinkkel chatelni vagy akár videóhívásokat indítani, fogadni.

Az alábbi 10+10 mit csináljunk, mit ne csináljunk összeállításban sorra vesszük, hogy mire érdemes odafigyelnünk, hogy tudatos felhasználókká váljunk.

Mit csináljunk a Facebookon?

1. Kövessük be azokat a márkákat, szolgáltatókat, akiket kedvelünk, hogy ne maradjunk le a legújabb kedvezményekről, akciókról!
2. Vegyük fel a kapcsolatot a régi osztálytársakkal, barátokkal, ismerősökkel, akiktől elsodort az élet, de egyébként jó szívvel gondolunk vissza rájuk! Jelöljük be őket ismerősnek, Messengeren keresztül pedig írhatunk is egymásra!
3. Görgessük át a hírfolyamot, amikor a kedvünk úgy tartja, hogy lássuk, kivel mi történik, vagy kövessünk be hírportálokat, hogy mindig naprakészek legyünk.
4. Posztoljunk átgondoltan (bármikor visszanézhető) vagy osszunk meg sztorit (ami csak 24 óráig lesz látható), de lehetőleg magunkról vagy olyan témában, ami fontos számunkra. Azonban fontos tudatában lenni, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az többnyire ott is marad. Ez igaz lehet a Facebookon közzétett képre, bejegyzésre és más tartalomra is. Lehetőség van a feltöltések törlésére, de nem lehet tudni, hogy ezeket előzőleg nem töltötte-e le már valaki.
5. Osszunk meg tartalmat, ha olyan cikket vagy témát találunk, amit úgy gondolunk, valamiért fontos vagy esetleg érdekes lehetne az ismerőseink számára is!
6. Használjuk bátran a Marketplacet, azaz a Piacteret, ahol lehetőségünk van vásárolni és eladni is használt termékeket! Azonban mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy nem áloldalról rendelünk és vannak-e valós vásárlói visszajelzések, mennyire aktív a felület. Ha nem vagyunk ebben biztosak, akár kérjük ki más véleményét is. Lehetőleg válasszuk a kiszállítást követő fizetési lehetőséget vagy ha van rá mód, személyesen is tekintsük meg a terméket.
7. Keressünk érdekes eseményeket, rendezvényeket a Facebookon keresztül, amelyekre szívesen ellátogatnánk.
8. Lépjünk be az érdeklődési körünknek megfelelő csoportokba, ahol hasznos információkat oszthatunk meg egymással, esetleg új barátokra is szert tehetünk.
9. Ellenőrizzük le, hogy az adott étterem, kávézó milyen visszajelzéseket kapott, ha pedig sokan dicsérik, akkor látogassunk el oda, de ha több a negatív kritika, akkor inkább kerüljük el messziről.
10. A biztonság kiemelten fontos: ellenőrizzük, hogy ki láthatja a Facebook-profilunkat és az idővonalunkat. A megosztott tartalmainkat és képeinket lehetőleg csak az ismerősök láthassák. (Beállítások és adatvédelem/ Adatvédelmi beállítások ellenőrzése/ Ki láthatja, hogy mit osztasz meg?)

Mit ne csináljunk?

1. Ne írjunk sértő hozzászólásokat se az ismerőseink, se a szolgáltatók oldalai alá. Nem érdemes kommentháborúba kezdeni. Ráadásul az összes ismerősünk láthatja a hozzászólásainkat. Viszont ha internetes csalásra szeretnénk felhívni a figyelmet, akkor ne habozzunk, ragadjuk meg a billentyűzetet!
2. Lehetőleg ne posztoljunk a születésnapi köszöntőkön kívül mások privát oldalára, arra a Messenger lesz a megfelelő felület, ahol erre privátban van lehetőség. Így nagyon sok kellemetlen pillanattól kímélhetjük meg magunkat és a család sem fog minket letiltani.
3. Ne higgyünk el mindent, amit a Facebookon látunk. Ez főleg a fiatal korosztály problémája, de tudni kell, hogy a közösségi média gyakran nagyon el tudja ferdíteni a valóságot.

Biztonság, biztonság, biztonság

1. Túl sok információ megosztása: bizonyos közösségi oldalak elvárják, hogy a felhasználók minél több személyes információt adjanak meg magukról. Sajnos sokan jóval többet árulnak el, mint amennyi biztonságos lenne, ez pedig különösen veszélyes lehet.
2. Tartózkodási hely megadása: ne tegyünk nyilvánossá azt, hogy éppen hol tartózkodunk, hol lakunk és mikor nyaralunk. Ezek az információk rossz kezekbe kerülve könnyen előidézhetik, hogy egyszer csak üresen találjuk a lakásunkat.
3. Soha ne adjuk meg a bankkártyánk adatait Facebookon és egyik social média felületen sem! Mindig legyünk résen, hogy nem egy áloldalra akarnak-e átirányítani. Érdemes mindig ellenőrizni az adott Facebook oldalt: hány követője van, milyen visszajelzéseket kapott korábban. Ha azt látjuk, hogy már sokan vásároltak korábban probléma nélkül, a visszajelzések összességében pozitívak a termékről, márkáról, akkor bátran vásárolhatunk.
4. Vírusveszély: Ha Messengeren furcsa üzenetet kapunk, hogy itt és itt elérhető egy vicces videó vagy egy értelmezhetetlen szöveg, sose kattintsunk rá, valószínűleg egy vírus!
5. Lehetőleg a saját laptopon, számítógépen lépjünk be a fiókunkba. Ha erre nincs mód, akkor a közösen használt számítógépen (munkahely, vendégség, nyilvános hely) mindig jelentkezzünk ki a felhasználói fiókból, amint végeztünk. A böngésző bezárása nem elegendő, ugyanis az oldal újbóli megnyitása esetén automatikusan belép az utoljára használt felhasználói fiókba.
6. Jelszó: Ne személyes adathoz kapcsolódó jelszót válasszunk és soha ne adjuk meg másnak a belépési információkat, kizárólag családtagnak szükség esetén!
7. Nem mindenki használja csaló szándékkal az internetet, de résen kell lenni, nem szabad mindenkiben megbízni, ez a közösségi média felületeire is igaz. Mindig győződjünk meg róla, hogy tényleg valós személlyel vettük-e fel a kapcsolatot. Érdemes átnézni a közös ismerősöket, az ismerősök számát, a feltöltött képeket és inkább legyünk kicsit bizalmatlanok, ameddig személyesen nem találkoztunk az illetővel. Ha ismeretlennel találkozunk, mindig szóljunk előtte valakinek, hogy kivel és hol fogunk találkozni.