Miért ne használjunk öblítőt a mosáshoz?

Forrás: Tudatos Vásárló
Mosóporból, folyékony mosószerből, mosogatószerből, de még WC-tisztítóból is vásárolhatunk uniós ökocímkével rendelkező, környezetkímélő terméket. Öblítőből azonban egyetlen ökocímkéset sem találunk a boltok polcain. Az öblítőről elmondható, hogy nevével ellentétben nem öblít, viszont számos egészségre és a környezetre veszélyes – potenciálisan rákkeltő, allergén – anyagot tartalmaz.

Lehet-e öko az öblítő?

Azt, hogy az egyes termékek milyen feltételek mellett lehetnek jogosultak az ökocímke használatára, magyarul milyen termékek kaphatnak EU-ökocímkét, az Európai Unió termékcsoportonként szabályozza. Az öblítőkre sokáig nem volt ilyen szabályozás, ezért 2015-ben az Európai Bizottság kutatóintézete, a Joint Research Centre (JRC) javaslatot tett arra, hogy öblítőkre is kerülhessen EU-ökocímke – megfelelő követelmények teljesítése mellett.

Két európai civil szervezet, az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC) és az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) azonban aggályaikat fejezték ki a tervezettel kapcsolatban, és elutasították az öblítők ökocímkével való szabályozásának lehetőségét. A környezet- és fogyasztóvédő szervezetek szerint az öblítőket azért nem szabad ökocímkével ellátni, mert nem rendelkeznek tisztító tulajdonságokkal, nem javítják a mosás folyamatát.

Az öblítők jelentős környezeti hatással, elfogadhatatlanul magas kritikus hígítási térfogattal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy mérgezőek a vízi élőlényekre és biológiailag nehezen lebonthatók. Az öblítők negatív környezeti hatása mellett használatuk eredményeként a fogyasztók olyan illatanyagoknak vannak kitéve, amelyek benne maradnak a textíliában, és a bőrrel érintkezve allergiát okozhatnak.

Mivel az ökocímke a környezeti fenntarthatóság címkéje, ha az öblítők kaphatnánka uniós ökocímkét, az ellentmondana az uniós ökocímke általános filozófiájának, és rontanák a minősítés hitelességét. A fenti állásfoglalást 2015-ben elfogadták, és mivel érveit azóta sem cáfolták, a termékcsoportra a mai napig nem lehet uniós ökocímkét kérni, sőt erre vonatkozó tervek sincsenek.

Miért léteznek öblítők? Miért használjuk?

Bár a termékcsoport széles körben elterjedt, a különböző öblítők környezeti és egészségi hatásában csak kis eltérések tapasztalhatóak, mivel a legtöbb termék összetétele nagyon hasonló.

Az öblítők anyagai, a termék nevével ellentétben nem a ruha öblítésében, tehát a mosószermaradék eltávolításában játszanak szerepet – ilyen funciójuk nincs. Ezzel szemben bevonatot képeznek a textilszálakon, ami érzésre puhábbá teszi az anyagot, gátolja a műszálas ruhák elektrosztatikus feltöltődését, segítheti a vasalást, sőt a ruha száradását is gyorsítja. Ezen hatások egyike-másika akár hasznos is lehetne, de nem feltétlenül lényeges mindenki számára. Az öblítők használatának ugyanakkor kellemetlen, sőt káros mellékhatásai lehetnek, akár az egészségünkkel, környezetünkkel, akár a ruhanemű használatával kapcsolatban.

Összetevők:

1. Kationos felületaktív anyagok

Az öblítőszerek fő összetevői a csomagoláson kationos felületaktív anyagok néven találhatóak meg. Ezek a vegyületek kémiai szempontból kvaterner ammónium, rövidítve kvatvegyületek. Jellemzően ezek keverékét használják az öblítőkben, ilyen vegyület például a dietil-észter-dimetil-ammónium-klorid (DEEDMAC), a TEAQ (trietanolamin-észter-kvat), a HEQ (Hamburg észter-kvat). Ezek a kvatvegyületek kapcsolódnak a textilszálakhoz és biztosítják azok puhaságát; mivel rosszul oldódnak vízben, az öblítőkben való felhasználásukhoz további segédanyagok (kvaterner ammónium- és aminszármazékok) kellenek a jobb oldékonyság érdekében.

Mi a gond velük?

Kimutatottan elősegíthetik az asztma kialakulását és károsíthatják a szaporodórendszert. Ezek a vegyületek viaszos hatásúak, így a ruhaszárítás során segítik a víz távozását az anyagból, de az újranedvesedést is gátolják. Bőrünk folyamatosan izzadságot bocsát ki, optimális esetben ez távozik a bőrről. A viaszos hatás miatt azonban a ruha rosszabbul szellőzik, nem engedi távozni a nedvességet, ez a bőrflóra és szervezetünk hűtése szempontjából is kedvezőtlen. A nem szellőző ruhaneműk miatt „bepállott” részek bebüdösödhetnek, elősegítik a gombás bőrbetegségek kialakulását.

Tapasztalat, hogy az öblítők miatt rosszul szellőző ruha büdösebb lesz, amit a következő mosás is nehezebben távolít el. Az öblítővel mosott törölközők kevésbé szívják fel a vízcseppeket. Az öblítőkben lévő kvatvegyületek a környezetbe kerülve a vízi élőlényekre nézve káros hatásúak és lassú lebomlásúak. A kvatvegyületek a speciális anyagú ruhák használhatóságát is ronthatják. Vízálló ruházat mosásakor nem szabad öblítőt használni, mivel az éppen rontja a vízállóságot, erre az öblítőgyártók is felhívják a figyelmet. Az öblítők gyúlékonyabb bevonatot képeznek a ruhán, ami később, többszöri öblítő nélküli mosásnál ugyan távozik, de addig könnyebben éghetővé teszi az anyagokat.

2. Illatanyagok

Az öblítők másik funkciója az illatosítás. Az emberek többségénél egyes illatok a tisztasággal vannak összefüggésben, nem véletlen, hogy a gyártók, kereskedők is az öblítők illatát helyezik előtérbe a reklámokban. Sokan épp az illatanyagok miatt használnak öblítőt.

Mi a gond velük?

Az öblítőkben lévő illatanyagok felesleges kockázatot jelentenek szervezetünk számára. A káros hatás jelenthet kellemetlen közérzetetet, de akár súlyosabb problémát is.  Mint már említettük, az öblítők hatóanyagai kevéssé térnek el egymástól, az illatanyagok terén azonban nagyobb különbségek vannak: illatosításra több száz bevizsgálatlan, a fogyasztók számára megismerhetetlen vegyületet alkalmaznak a gyártók. Ezek között hormonális hatású anyagok (ftalátok, mesterséges illatanyagok) is lehetnek.

Egy amerikai vizsgálatban átlagosan 18-20 különböző illatanyagot mutattak ki az egyes termékekben, ezek között megtalálható volt a lehetséges emberi rákkeltő acetaldehid, az 1,4-dioxán; a fejlődési rendellenességekkel összefüggésbe hozható metil-etil-keton és klórmetán, illetve az allergén linalool. Illatosításra használják a mesterségesen előállított galaxolide illatanyagot is, amely bioakkumulatív, azaz  felgyülemlik a szervezetben.

Világviszonylatban az illatanyagok benne vannak az öt legfontosabb allergénben. Az egészségügyi gondok közül a légzőszervi problémák és az asztmatikus hatások a leginkább ismertek, de fejfájást is okozhatnak az illatosított termékek.

Az érzékeny embereknél a bőrrel érintkező öblítővel kezelt ruha is allergiát okozhat. Ráadásul, az érintetteknek nem megoldás, hogy nem használnak ilyen terméket. Egy amerikai felmérés szerint az asztmások közel felének okoz problémát a tisztítóból visszaérkező ruha, vagy az, ha túl közel van hozzájuk egy illatosított terméket – pl. öblítőt – használó ember.

3. Tartósítószerek, színezőanyagok

A fent említett anyagok mellett a termékben egészségügyi és környezeti kockázatot jelentő tartósítók, színezékek és más segédanyagok vannak. Az öblítőkben tartósítószerként leggyakrabban a többi háztartási vegyipari cikkhez hasonlóan a benzisothiazolinone-t és a methylisothiazolinone-t használják.

Mi a gond velük?

A benzisothiazolinone bőrirritációt, kontakt ekcémát okozhat, és az immunrendszerre sincs jó hatással. A methylisothiazolinone-t széles körben használta a kozmetikai ipar krémekben, testápolókban. Komoly allergizáló hatása miatt 2017 óta tilos a testen maradó termékekben, tehát krémekben, testápolókban használni. Még ugyanabban az évben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a methylisothiazolinone-okozta kontaktallergia széles körűen sújtja a teljes európai lakosságot. Az Environmental Working Group környezetvédő szervezet az öblítők összetételét ismeretében javasolja azok használatának elkerülését.

Műanyagszennyezés

Mint szinte minden terméket, az öblítőt is a csomagolásával együtt vásároljuk meg. A kiürült öblítős flakonok műanyaghulladékként terhelik környezetünket, ártalmatlanításukról gondoskodni kell. A műanyag szemét jelentős része sajnos továbbra is hulladékégetőben vagy hulladéklerakóban, vagy legrosszabb esetben a környezetben végzi.

Ha mosunk, akkor öblítő is kell?

Az öblítők elterjedt használata a hatékony marketing mintapéldája. Az emberek jelentős része a mosás szerves részének tekinti az öblítőhasználatot és helytelennek érezné ennek elhagyását. A fogyasztói társadalomban, ahol az egyének megbecsültségében fontos szerepe van a fogyasztásuknak sokaknál presztízskérdés, hogy „megfelelő” öblítőt használjanak. Valószínűsíthető, hogy néhány évtized múlva inkább – az öblítőhasználattal is megspékelt – fogyasztói társadalom, pontosabban annak környezeti hatásai fognak konkrét és esetleg lelkiismereti gondot okozni számunkra, nem pedig az, hogy virágillatú és pihe-puha-e a kiteregetett ruha.

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!