Szimpatika – A szürkehályog mindenkit érint élete során

Természetesen ma már tudjuk, hogy a kórkép (ami mindenkit érint, aki nem fiatalon hal meg) nem más, mint a szemlencse öregedési folyamatának előrehaladott stádiuma. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a szürkehályogra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismerteti.

Szürkehályog eredetű látászavar a szemlencse elszürkülése nélkül

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberek nagy része nem igényelt tiszta és éles látást idősebb korában. Akkor fordultak szemorvoshoz a szürkehályog okozta látásromlással, amikor már legalább az egyik szemükkel elvesztették a hasznos éleslátást. Ma, a modern életvitel mellett már a korai szürkehályog formák is zavarják a tiszta látást, a járművezetést, a monitor használatot, ezért a manapság szürkehályog-műtétre kerülő szemek legnagyobb részének látásélessége a hagyományos látóélesség vizsgálaton még mintegy 50-70%-a a normálisnak. Ilyenkor a szemlencse még messze nem szürke, ezért a mai ember számára a szürkehályog elnevezés értelmetlennek tűnhet.

A szemlencse öregedése természetes jelenség, mértékét és kialakulásának koraiságát örökletes és az élet során szerzett hatások együttesen határozzák meg. Az életkor előrehaladása során a szemlencse folyadéktartalma növekszik, emiatt a lencse domborúbbá válik. Ez a szem fénytörésének változását okozhatja, azaz a szem fénytörése rövidlátó irányba tolódhat el. Emellett a szemlencse anyagcseréje és energia-háztartása is romlik, ami a lencse finomszerkezetének módosulásához vezet. Ez a módosulás okozza azt, hogy a fény egyre kevésbé jut át a szemlencsén, szóródik, visszaverődik és káprázást okoz. Manapság a szürkehályog eredetű korai zavaró hatások már a 40-es életévekben is műtétet tehetnek szükségessé, ám a legtöbb műtét a 60 évesnél idősebb személyeken történik. Dohányosoknál, napszemüveg nélkül erős napfényben sokat tartózkodó személyeknél, cukorbetegeknél és vitaminhiányos táplálkozás esetén a szürkehályog a szokásosnál fiatalabb életkorban alakulhat ki. Emellett vannak öröklődően korai szürkehályog formák is.

Szürkehályogra utaló tünetek

A szemlencse katarakta eredetű elszürkülése több formában is jelentkezhet, az ezen formákban tapasztalt látászavarok pedig kezdetben eltérőek. Korai jel a rossz látás erős fényben, amikor a pupilla beszűkül (ilyenkor a szemlencse közepén van a kezdődő elszürkülés), az éjjeli látás zavara (a rövidlátóbbá válás miatt), a zavaró káprázás (a fénynek a lencsében kialakuló visszaverődése miatt). A későbbi stádiumokban a látóélesség romlása dominálja a panaszokat. Fontos tudni, hogy kisebb méretű szemeken (jellemzően a távolra plusz dioptriát igénylő szemeken) a megnagyobbodó szemlencse idővel nem fér el a szemben. Ez, ha nem észlelik és kezelik az állapotot időben, zárt zugú zöldhályogot (glaukómát) okozhat.

Mikor kell megoperálni a szürkehályogot?

A már kialakulóban lévő és a már kialakult szürkehályog nem fordítható vissza semmilyen kezeléssel vagy életmód-változtatással. Ha a látásromlás a betegnek panaszt okoz, szürkehályog műtétet kell végezni. Ennek során a szemlencsét annak hátsó, átlátszó tokja kivételével eltávolítják, és a lencsetokba megfelelő dioptriájú műlencsét helyeznek, ami a tiszta és éles látást biztosítja.  A rutin, egyszerű, más szembetegségekkel nem komplikálódott és viszonylag korai stádiumú szürkehályog egynapos sebészeti műtéttel is sikeresen operálható, ám a bonyolultabb esetek műtéte messze túlmutat a rutinszerű szemlencse sebészeten.