Mi a különség az ételallergia és ételintolerancia között?

A legszembetűnőbb és leglényegesebb különbség az ételintolerancia és az ételallergia között, hogy ételallergia esetén már egy egészen kis mennyiség bevitele az adott ételből is komoly reakciót válthat ki. Szélsőséges példa, de akár az is elég lehet, ha egy mogyoróallergiás nem is fogyaszt mogyorót, csak olyan tányérból eszik, amiben korábban mogyoró volt és nem mosták el elég alaposan. Ezzel szemben az ételintoleranciánál sokat számít a mennyiség, kis adagok bevitele esetén nem is biztos, hogy jelentkeznek a tünetek.

Ételallergia: heves, kóros immunválasz

Az ételallergia nem más, mint a szervezet heveny, kóros immunválasza bizonyos élelmiszer-összetevőkre. A szervezet úgy ítéli meg, hogy ezek az ételekkel bevitt anyagok ártalmasak a számára, ezért gyorsan ellenanyagot (Immunglobulin E) kezd termelni. Ennek hatásra változatos tünetek jelentkeznek az ételallergiával küzdő betegnél. Előfordulhat hasfájás, hányás, hányinger, nehézlégzés, légszomj, szédülés. Jelentkezhetnek bizonyos bőrtünetek, bőrviszketés, bőrkiütés, ekcéma. Jellemző lehet a száj zsibbadása, az ajkak, nyelv, torok nyálkahártyájának duzzadása, esetleg az orrnyálkahártya megduzzadása, amely légzési nehézségeket okoz.

Súlyos esetben úgynevezett anafilaxiás sokk jelentkezhet, ami egy kiütésekkel, fulladással, hányással, vérnyomáseséssel járó roham. A kezdetben enyhének tűnő tünetek rendkívül gyorsan rosszabbodhatnak: ödéma jelentkezhet a légutakban, ami a légutak elzáródását, a légzés leállását is okozhatja. Az enyhe szédülés, sápadtság a vérnyomás drasztikus csökkenése miatt ájulásig fokozódhat, végső esetben a teljes keringés is leállhat, így az anafilaxiás sokk halálhoz is vezethet. (A súlyos allergiával élők ezért hordanak magukkal EpiPent, ami egy adrenalint tartalmazó izomba adható, előretöltött öninjekció.)

Ételallergiát leggyakrabban a földimogyoró, a különböző diófélék, halfélék és a tenger gyümölcsei válthatnak ki, fiatalabb korban a tej-és tojásfehérjék, illetve a szója is veszélyes lehet. Az ételallergia szerencsére viszonylag ritka, a felnőtt lakosság alig 2 százaléka érintett. A gyerekek körében némileg gyakoribb, 6-8 százalékuk küzd vele, de egy részük felnőtt korára kinövi. Ugyan lényegében bárkinél jelentkezhet, de azok, akik valamilyen másfajta allergiával is küzdenek, esetleg asztmások vagy ekcémások, nagyobb eséllyel lehetnek ételallergiások is.

Ételintolerancia: az emésztőrendszer zavara

Az ételintolerancia hátterében teljesen más okok húzódnak meg. Ezt az állapotot az emésztőrendszer működési zavara, bizonyos enzimek hiánya vagy nem megfelelő mennyisége okozza. Ételintolerancia esetén a fenti okok miatt a szervezet bizonyos tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. Ha valaki például laktóz-intoleranciától szenved, akkor a szervezete a tejcukrot lebontó laktáz enzimből nem termel eleget.

Az ételallergiával szemben az ételintolerancia tünetei nem jelentkeznek rögtön az adott étel megevése után. Akár órák vagy napok is eltelhetnek a kellemetlen tünetek megjelenéséig. Ezek leggyakrabban különböző gyomorbántalmak, puffadás, hasfájás, hasmenés, székrekedés, indokolatlan hízás lehetnek. De az ételintolerancia okozhat bőrproblémákat, fejfájást, ízületi fájdalmakat. A tünetek közös jellemzője, hogy egyik sem életveszélyes.

Ételintoleranciát leggyakrabban a glutén, a tej különböző alkotóelemei, a kukorica, a tojás vagy a gyümölcscukor okozhat. Jelentősen többen érintettek benne, mint az ételallergiában, a felnőtt lakosság 15-30 százaléka szenved tőle kisebb-nagyobb mértékben. Mivel örökletes is lehet, akinek valamelyik szülője szenved tőle, maga is nagyobb eséllyel lehet ételintoleranciás.

Diagnózis és kezelés

Az ételintolerancia és az ételallergia egyaránt megállapítható vérvizsgálat segítségével, de a biztos diagnózis – gold standard – az, hogy az étel fogyasztása esetén van tünet, megvonás esetén nincs tünet. Ha az allergének vagy az intoleranciát kiváltó összetevők megállapításra kerültek, akkor szakember segítségével ki kell alakítani az új étrendet. Figyelembe kell venni, hogy a problémát okozó ételek kerülése ellenére is változatos és tápanyagokban gazdag maradjon az étrend.

Azok, akik mostanában küzdenek ezekkel a betegségekkel, jóval szerencsésebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtti sorstársaik. Manapság ugyanis egyre-másra jelennek meg az új termékek kifejezetten ételallergiások és ételintoleranciával küzdők részére. Viszonylag sokféle gluténmentes vagy laktózmentes élelmiszer kapható, és a gyártóknak azt is kötelező feltüntetni, hogy ha egy termék akár csak nyomokban tartalmaz diót, mogyorót vagy szóját.

Igaz, hogy még így is előfordulhat, hogy valaki, különösen ha nem otthon étkezik, találkozik az allergiát vagy intoleranciát kiváltó összetevőkkel. Ilyenkor, súlyos allergiás esetekben elsősorban adrenalint, majd szteroidot alkalmaznak az orvosok, enyhébb esetekben működhetnek az antihisztaminok a tünetek mérséklésére. Minden ételallergiás betegnek fel kell készülnie, hogy mit tesz diétahiba esetén. Ezt kezelőorvosával kell megbeszélni, aki a tünetek súlyosságától függően ad javaslatot.