A kongói erdők esőt termelnek

Forrás: ng.hu
Amazóniáról ismert egy ideje, hogy az esőerdők csapadéka jelentős részben maguknak az erdőknek köszönhető. Most az afrikai Kongó esőerdőiről derült ki ugyanez.

Kongóban van a világ második legnagyobb kiterjedésű esőerdeje, amely az elmúlt évtizedek során egyre szárazabbá vált, mivel egyre hosszabbá válnak a száraz évszakok. Vajon mi okozhatja ezt, és egyáltalán miből származik a Kongó-medence csapadéka?

Alapvetően az volt a nézet, hogy az esős évszak kezdetéhez az óceán felől érkező nedves légtömegekre van szükség, egy új, a JGR: Biogeosciences szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint azonban más a helyzet. Egy kaliforniai kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Kongó-medence csapadékának eredetét különféle műholdas mérések sokasága alapján.

Kongó éves csapadéka (1500-2500 mm) elmarad Amazónia csapadéka mögött (1800-3200 mm), itt az esős évszakok a tavaszi és az őszi hónapok, míg a szárazak a nyári s a téli hónapok. Ez a váltakozó évszakos elrendeződés segít az esőerdők fenntartásában, ám e rend felborulása könnyen elvezethet ahhoz, hogy az esőerdők szavannákká válnak.

A vízpára kétféle módon kerülhet az esőerdők fölé: vagy az óceánokról érkezik, vagy a növények párolgásának (transzspirációjának) hatására jut a légkörbe. A csapadékvíz eredetét annak izotóp-összetétele alapján lehet kideríteni, ez ugyanis eltér az óceáni eredetű pára és a növényekből származó pára esetében, a műholdakról pedig jól elkülöníthető e kétféle összetétel. A kutatók most az év egészére nézve megvizsgálták, hogy a Kongó-medence felett mérhető vízpára milyen eredetű.

Az eredmények alapján a száraz évszakok idején hulló csapadék az esőerdő saját párájából keletkezik, míg az esős évszakok csapadékában egyaránt fontos az óceánokból és magukból az erdőkből származó pára. A tavaszi esős évszak kezdetekor a legfontosabb a saját párolgásból eredő víz, ekkor a csapadékhoz szükséges víz több mint 80 százalékát maga az erdő párologtatta el, ez pedig kb. harmadával több, mint Amazóniában. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a növények párolgása indítja be a tavaszi esős évszakot Kongóban. Az őszi csapadékban azonban az óceánról érkező pára játssza a nagyobb szerepet.

A tavaszi esős évszak rövidülése, vagy esetleg hosszú távú megszűnésének oka tehát elsősorban magában az erdőségben kereshető, egészen pontosan a tájhasználat változásában, az erdőirtásban. A kutatás által feltárt összefüggés talán képes lesz felhívni a figyelmet arra, hogy az erdőterület csökkenésével a csapadék is jelentősen kevesebb lehet, ami a régióban a mezőgazdálkodást, a megélhetést lehetetlenné teheti.

Az nem derült ki a kutatásból, hogy minek köszönhető, hogy itt jóval nagyobb arányú a helyi eredetű pára, mint Amazóniában. Erre, és számos további részletre is választ kaphatnak további vizsgálatokkal.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!