A kongói erdők esőt termelnek
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuáliskörnyezettudatosságtermészetTudományidőjárástermészetvédelemKülföldvízÖsszes cikk
Amazóniáról ismert egy ideje, hogy az esőerdők csapadéka jelentős részben maguknak az erdőknek köszönhető. Most az afrikai Kongó esőerdőiről derült ki ugyanez.
Kongóban van a világ második legnagyobb kiterjedésű esőerdeje, amely az elmúlt évtizedek során egyre szárazabbá vált, mivel egyre hosszabbá válnak a száraz évszakok. Vajon mi okozhatja ezt, és egyáltalán miből származik a Kongó-medence csapadéka?
Alapvetően az volt a nézet, hogy az esős évszak kezdetéhez az óceán felől érkező nedves légtömegekre van szükség, egy új, a JGR: Biogeosciences szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint azonban más a helyzet. Egy kaliforniai kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Kongó-medence csapadékának eredetét különféle műholdas mérések sokasága alapján.
Kongó éves csapadéka (1500-2500 mm) elmarad Amazónia csapadéka mögött (1800-3200 mm), itt az esős évszakok a tavaszi és az őszi hónapok, míg a szárazak a nyári s a téli hónapok. Ez a váltakozó évszakos elrendeződés segít az esőerdők fenntartásában, ám e rend felborulása könnyen elvezethet ahhoz, hogy az esőerdők szavannákká válnak.
A vízpára kétféle módon kerülhet az esőerdők fölé: vagy az óceánokról érkezik, vagy a növények párolgásának (transzspirációjának) hatására jut a légkörbe. A csapadékvíz eredetét annak izotóp-összetétele alapján lehet kideríteni, ez ugyanis eltér az óceáni eredetű pára és a növényekből származó pára esetében, a műholdakról pedig jól elkülöníthető e kétféle összetétel. A kutatók most az év egészére nézve megvizsgálták, hogy a Kongó-medence felett mérhető vízpára milyen eredetű.
Az eredmények alapján a száraz évszakok idején hulló csapadék az esőerdő saját párájából keletkezik, míg az esős évszakok csapadékában egyaránt fontos az óceánokból és magukból az erdőkből származó pára. A tavaszi esős évszak kezdetekor a legfontosabb a saját párolgásból eredő víz, ekkor a csapadékhoz szükséges víz több mint 80 százalékát maga az erdő párologtatta el, ez pedig kb. harmadával több, mint Amazóniában. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a növények párolgása indítja be a tavaszi esős évszakot Kongóban. Az őszi csapadékban azonban az óceánról érkező pára játssza a nagyobb szerepet.
A tavaszi esős évszak rövidülése, vagy esetleg hosszú távú megszűnésének oka tehát elsősorban magában az erdőségben kereshető, egészen pontosan a tájhasználat változásában, az erdőirtásban. A kutatás által feltárt összefüggés talán képes lesz felhívni a figyelmet arra, hogy az erdőterület csökkenésével a csapadék is jelentősen kevesebb lehet, ami a régióban a mezőgazdálkodást, a megélhetést lehetetlenné teheti.
Az nem derült ki a kutatásból, hogy minek köszönhető, hogy itt jóval nagyobb arányú a helyi eredetű pára, mint Amazóniában. Erre, és számos további részletre is választ kaphatnak további vizsgálatokkal.
Amazóniáról ismert egy ideje, hogy az esőerdők csapadéka jelentős részben maguknak az erdőknek köszönhető. Most az afrikai Kongó esőerdőiről derült ki ugyanez.