Rájöttek, miért forró a Jupiter légköre

Forrás: ng.hu
Az óriásbolygó légkörének a Naptól való távolsága miatt sokkal hidegebbnek kellene lennie, azonban valami mégis melegen tartja.

A Jupiter több mint ötször olyan messze van a Naptól, mint a Föld, a napsugárzás révén a felső légköre legfeljebb -70 Celsius-fokos lehetne, azonban a mérések alapján +426 fokos. Az elmúlt ötven évben rejtély volt, mi okozhatja ezt a különbséget.

A NASA beszámolója szerint nemrégiben egy kutatócsoport alakult, amely a Juno űrszonda, a Hawaiin lévő Keck Obszervatórium és a Hiszaki ultraibolya tartományú japán (JAXA) űrteleszkóp közös munkájával igyekezett kideríteni ezen eltérés okát. A Nature-ben megjelent tanulmány szerzői bizonyítani tudták, hogy a Jupiter rendkívül erőteljes sarki fényei állhatnak a légkör felmelegedésének hátterében.

A sarki fényt a beérkező töltött részecskék hozzák létre, amikor a bolygó mágneses terében csapdába esnek és a légköri atomokat, molekulákat a velük való ütközés során fény és energia leadására késztetik. A Jupiter sarki fényét, ami a Naprendszerben a legnagyobb erősségű, az Io nevű holdjának vulkánkitörései során kiszabadult részecskék hozzák létre.

Bár korábban is felmerült már a gyanú, hogy a sarki fénye fűtheti a Jupiter légkörét, de bizonyítani eddig nem sikerült, sőt a bolygó szeleinek modellezése alapján a sarkvidékeken keletkező hő nem juthatott volna el az alacsonyabb szélességi övezetekbe.

A kutatócsoport most azonban olyan képet kapott, amelyben a Keck teleszkópja által mért hőmérsékleti viszonyok a Hiszaki és a Juno űrszonda mágneses méréseivel kombináltan kimutatta, hogy miként is képes a sarki fény átadni a hőt a bolygó teljes légkörének: a sarkok felől az egyenlítői régiók irányába tartó hőáramlást észleltek.

Ahhoz, hogy eljussanak ehhez a következtetéshez, javítani kellett a Keck méréseinek felbontását, ezt több évi munkával és sok ezernyi adatpont speciális feldolgozásával érték el. Miután ez megtörtént, kiderült, hogy a hő nem reked meg a sarkoknál, ahogy a korábbi modellek várták, hanem a teljes bolygón eloszlik. A kutatók felfedeztek egy hosszan elnyúló forró sávot is, amelyről úgy vélik, hogy a sarkok felől indult hőáramlás egyik lökete, hulláma lehet.

A Hiszaki mérései kimutatták azt is, hogy a Jupiter sarki fényeit is befolyásolja a napszél, amellyel nemcsak töltött részecskék, hanem a Nap mágnessége is együtt utazik. Amikor különösen jelentős volt a napszél hatása a Jupiter mágneses mezejére, akkor vált legintenzívebbé a sarki fény is, vagyis a hő keletkezése, és ez időben egybeesett a Keck Obszervatóriumban végzett mérésekkel. A Juno űrszonda mérései pedig precízen meghatározták, hogy voltaképp hol is alakul ki a sarki fény a Jupiteren.

A Keck mérései ezek alapján különösen szerencsés időszakban készültek, mivel ha egy gyengébb sarki fénnyel járó időszakban vizsgálódtak volna, könnyen lehet, hogy a hatás nem lett volna elég erős ahhoz, hogy ki lehessen mutatni. Ez azt is jelenti, hogy a gondos és alapos munkához egy jó adag szerencsére is szükségük volt a kutatóknak a felfedezéshez.

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!