Megtalálták a világ legősibb kövületét

Forrás: ng.hu
A molekuláris óra szerint az állatok eredete visszavezethető a közel egymilliárd évvel ezelőtti időszakra, azonban ennek eddig semmilyen kézzel fogható bizonyítékát nem találták.

Egy kanadai kutató, Elizabeth C. Turner északnyugat-kanadai kőzetminták mikroszkópos elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kőzet egy 890 millió évvel ezelőtt élt tengeri szivacs maradványait tartalmazza. Az eddig ismert szivacsősmaradványok ennél 350 millió évvel fiatalabbak.

Forrás: Wikimedia Commons

A szivacsok talán a legkorábbi állatok (bár ebben nem teljes az egyetértés a kutatók körében, de a legújabb bizonyítékok azt sugallják, hogy igaz lehet), ezért várható, hogy ezek maradványai is a legrégebbiek. Azonban nem minden szivacs rendelkezik olyan vázzal, amely a kövületté válás folyamatában megmarad. Az ilyen, ún. keratóz szivacsok nem rendelkeznek a szivacsok többségére jellemző mész- vagy kova alapanyagú mikroszkopikus tüskékkel, spikulákkal.

A kutató egy ősi zátony maradványait tartalmazó kőzetet vizsgált meg. Természetesen ekkor a zátonyokat még mikrobák, pl. cianobaktériumok építették fel, nem korallok, mint a maiakat. A szivacsnak tartott maradványokat olyan helyeken találta meg az ősi zátony kőzetében, ahol nem voltak jelen a fotoszintetizáló mikrobák nyomai, valószínűleg ezek fénytől elzárt zugok lehettek. A későbbi időszakokban élt szivacsokra is jellemző volt az, hogy a zátonyalkotó, fotoszintetizáló élőlények számára alkalmatlan zugokat lakták be. Ebben az időszakban a tengerek oxigénszintje nem volt túl magas, ám ismertek olyan ma élő és ősi szivacsok is, amelyek jól megélnek alacsony oxigénszint mellett is. Az oxigénszint csak kissé később, 800-540 millió évvel ezelőtt emelkedett meg, ám úgy tűnik, ekkorra már létezhettek soksejtes állatok, az időszak végén már virágzott az igen sokszínű ediacara-bióta. Biztos tehát, hogy már jóval korábban elkezdődött az állatok kialakulása.

A kérdéses, szivacsnak tartott maradvány gyakorlatilag a kőzetben található kunkori, kukacok hálózatából álló mikroszkopikus mintázat, amely felépítésében, elrendeződésében rendkívüli módon hasonlít a keratóz szivacsok vázára, ezért is gondolja úgy a kutató, hogy egy egyébként megkövülni nem képes szivacs maradványait találta meg. Az állat lágy szövetét a kövületté válás folyamata során meszes anyag váltotta fel, és ennek köszönhetően maradhatott fenn. Későbbi korokból számtalan hasonló váz maradt ránk, a mostani felfedezésnek a rendkívül korai időszak a különlegessége.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!