A devizahitel útvesztőjében

Jogos  jog 
2021. 08. 03.
Még mindig sokakat érintenek a devizahitelekkel kapcsolatos problémák, melyeket a járványhelyzet gazdaságra gyakorolt hatásai tovább súlyosbítottak. Dr. Méhes Dávid Dániel ügyvédet arról kérdeztük, hogy milyen esetekben érdemes jogi segítséget kérni, milyen bírói és banki gyakorlatra számíthatnak az érintettek, illetve hol tart ma a devizahitelek rendezése.

Kik keresik fel elsősorban az ügyvédi irodákat manapság devizahiteles jogi problémákkal?

Saját tapasztalatunk szerint a devizahitelezéssel érintett ügyfelek valamennyi rétege megkeres minket. Sokak szerződése korábban már felmondásra került vagy már végrehajtási eljárást is indítottak ellenük, ezért jogi képviselőt keresnek, de olyanok is segítséget kérnek tőlünk, akik a fizetési kötelezettségüknek a mai napig eleget tesznek, ugyanakkor jogi tanácsot kívánnak kérni ügyükkel kapcsolatban, esetleg peres eljárást szeretnének kezdeményezni.

Hogyan alakul jelenleg a bírósági gyakorlat a devizahiteles perekben?

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatos joggyakorlat meglehetősen szerteágazónak tekinthető, a polgári jog több területét is érinti. Elmondható azonban, hogy a leggyakrabban felmerülő kérdések a szerződések érvénytelenségével, ezen belül is elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatás hibája vagy hiányossága miatt az árfolyamkockázatról szóló szerződéses rendelkezések tisztességtelensége megállapítható-e. Általánosan ugyanakkor meglehetősen nehéz ezekről egyedi ügyekre is vonatkoztatható megállapításokat tenni, a Kúria vonatkozó jogegységi döntése, valamint az egyéb irányadó döntések inkább vizsgálati szempontokat határoznak meg, amelyek alapján ez az érvénytelenség elbírálható.

Melyek a bírósági gyakorlatot meghatározó jelentősebb döntések és intézkedések?

A devizahitelezéssel kapcsolatos joggyakorlat talán legfontosabb döntése egy 2014-es határozat volt, amely az árfolyamkockázat tisztességtelensége okán fennálló érvénytelenséggel foglalkozott, de ezen témakört érintette az Európai Unió bíróságának 2017-es döntése is.

Meghatározónak tartom a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei üléséről készült emlékeztetőt, valamint a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatát vizsgáló állásfoglalását – előbbi az érvénytelenség vizsgálatának szempontjai, utóbbi az érvényessé nyilvánítás jogkövetkezményei kapcsán tartalmaz megállapításokat. Bár a Kúria szerint az Európai Unió bíróságának 2017-es döntése nem hozott érdemi változást, ennek ellenére 2019-től érezhetően több olyan ítélet született, amelyek megállapították a tisztességtelenséget az árfolyamkockázat kapcsán. Ezt megelőzően erről csak elméleti vita folyt, és csak alkalmanként fordult elő ennek helyt adó ítélet.

Az intézkedések körében az elszámolási törvényeket emelném ki elsősorban, amelyek többek közt megállapítják a tisztességtelenséget az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés kapcsán, másrészt rendezik az ezen alapuló elszámolást. Ezen kívül lényeges lépés volt a 2015-ös forintosítási törvény is, amely a devizaszerződések fennálló követeléseit forintosította meghatározott árfolyamon, bár ez alapvetően nem érinti az érvénytelenség megállapíthatóságát.

Sokan gépjárművásárláshoz használták fel devizahitelüket. Milyen sajátosságai vannak ezen szerződéseknek?

Meglátásom szerint a gépjárművekkel kapcsolatos devizahitelezés körében ki kell emelni, hogy ezek a szerződések túlnyomórészt autókereskedésekben köttettek, amely nagyon sokszor kihatott a fentiekben már említett árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás mibenlétére. Ezen kívül fontos különbség a lakáshitelekkel kapcsolatos szerződésekhez képest, hogy míg a lakáshitelezéssel kapcsolatos szerződések szinte kivétel nélkül közjegyzői okiratba foglaltan készültek el, amely közvetlen végrehajtásra ad alapot, a gépjárműhitelezéssel kapcsolatos szerződések általában magánokiratba foglaltattak, amely azt eredményezi, hogy az igényérvényesítésnek többnyire szükségszerű lépcsőfoka lesz a peres eljárás megindítása. Általánosságban elmondható, hogy egy gépjárműhitelezés esetén sokkal több féle védekezési lehetőség áll az adós rendelkezésére. Korábban szokás volt a képviseleti jog alapján támadni ezeket a szerződéseket, mivel ezeket jellemzően autókereskedésben írták alá, amely nem volt jogosult a szerződéskötésre. Később ezeket álképviselettel kötött szerződésnek tekintette a joggyakorlat, és mivel ezeket a bank utólag jóváhagyta, így nem volt erre alapozható kifogás.

Milyen mértékben mutatnak hajlandóságot a bankok az egyezségkötésre?

A bankokkal és követeléskezelőkkel megköthető egyezségekről nagyon nehéz általánosságban beszélni, mivel ezek intézményenként változnak: a megegyezési hajlandóság általában a belső ügykezelés és az eset sajátosságaitól is függ, amely természetesen ügyfelenként és időszakonként szintén változik. Lehetséges, hogy egy olyan bank vagy pénzügyi intézmény, amely korábban egyáltalán nem volt hajlandó egyezségkötésre, később, egy koncepcióváltást követően mégis készségessé válik, de ez fordítva is igaz. Elmondható azonban, hogy mindig érdemes a felmerülő vitás kérdések egyezséggel történő rendezésére törekedni, mivel a jogvita megnyugtató és mindkét fél számára megfelelő rendezése a felek közös érdeke.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!