Szimpatika – A krónikus fájdalom kezelése

A testi ok nélkül kialakuló fájdalmat pszichogén fájdalomnak nevezzük, vagyis itt elsődleges a lelki eredő. Amennyiben létezik testi ok is, az ezzel járó fájdalom jóval nagyobb, mint ezt a biológia indokolná. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a fájdalom nem igazi, de mindenképpen utána kell járni, milyen jellegű a mögötte álló szervi probléma, és mi az, ami már pszichés okok miatt jelentkezik.

Az ilyen összetett fájdalom rendkívül szerteágazó tüneteket okozhat, leggyakrabban hátfájás, gyengeség, szédülés, fáradtság, hányinger, fejfájás jelentkezik, de előfordulhatnak olyan ritkább állapotok is, mint a némaság vagy az ájulás. Természetes, hogy ezeket tapasztalva a beteg egyre kétségbeesettebbnek érzi magát, gyakran a környezete is azt jelzi vissza, hogy elég már a hipochondriából, különösen, ha nem mutattak ki egy konkrét szervi okot a háttérben. Ilyenkor sokan feladják és elhiszik, hogy rajtuk nem lehet segíteni. Ez a gondolkodás pedig még mélyebbre taszítja őket a fájdalom és reménytelenség ördögi körében.

Milyen tünetek utalhatnak krónikus fájdalom szindrómára?

• Ha a fájdalom komoly szenvedést vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozza.
• Ha egy vagy több anatómiai területre vonatkozó fájdalom jelentkezik, amely elég súlyos ahhoz, hogy ne lehessen figyelmen kívül hagyni.
• Ha a tünetet vagy deficitet a személy nem szándékosan produkálja vagy színleli.
• Ha a fájdalom nem magyarázható kizárólag hangulatzavarral vagy pszichotikus zavarral.

Van még néhány olyan figyelmeztető jel, amely felett nem szabad elsiklani, és akkor is nagyon komoly kivizsgálást igényelnek, ha a beteg nem rendelkezik olyan lelettel, ami indokolná a fájdalmait. Ha felmerül a rejtett okú krónikus fájdalom szindróma gyanúja, a kikérdezésnél például nem érdemes arra rákérdezni, hogy mi lehet a panasz oka, hiszen azt a beteg sem tudja, és ezért nyilván nyugtalankodik is. Inkább a körülményeket érdemes tisztázni olyan kérdésekkel, mint például hogy milyen gyakran fordul elő, milyen helyzetekben erősödik, gyengül, mire gondol fájdalom közben a beteg, mi előzi meg, mit tesz ellene, hogyan tudja esetleg leállítani. Ezek a kérdések abban is segítenek, hogy bevonják a pácienst a terápiás folyamatba, ne érezze annyira kiszolgáltatottnak magát.

A fájdalomcsillapítás és kezelés minden esetben komplex

„A krónikus fájdalom szindróma egy nagyon összetett kórkép, amelyet ennek megfelelően is kell kezelni. A legfontosabb, hogy az érintettek ne kételkedjenek az érzéseik valódiságában és tudjanak róla, hogy elérhető a segítség. Az ilyen betegek többnyire több állomást is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, ez pedig önmagában is tovább fokozza a fájdalmat” – hangsúlyozza a szakember. „A körültekintő kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis félig már gyógyulás. Ha megtaláltuk a kiindulópontot, eldönthetjük, hogy milyen kezelés válik be leginkább, vagy hogyan milyen kombinált kezelés lehet a legjobb hatásfokú. Ha valamiféle korábban nem diagnosztizált szervi problémáról van szó, el kell kezdődnie a célzott kezelésnek. Ezzel párhuzamosan jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia. A komplementer medicina iránt is nyitott pácienseknek sokat segíthet az orvosi akupunktúra és a szintén csak orvos által végezhető neurálterápia is. Mindezt fontos megtámogatni funkcionális gyógytornával és pszichés segítséggel is – ezek nélkül nem számíthatunk gyógyulásra. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a krónikus fájdalom szindróma felé, és győzzük meg arról a kétségbeesett pácienst, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.”