Szimpatika – A tisztább levegő növeli a mezőgazdasági termést

A Stanford Egyetem kutatóinak vezetésével 1999-2019 közti adatokat elemzett egy csoport, és kiderítette, hogy olyasmi segítette az amerikai farmereket, amire vajmi kevés befolyásuk volt: a légszennyezés csökkenése. A 20 éves időszakban évente 5 milliárd dollár hasznot hajtott a javuló légszennyezettségi szint, hatására nőtt a termésmennyiség.

Ez az eredmény természetesen azt jelenti, hogy a főbb légszennyező anyagok a mezőgazdasági terméshozamot csökkentik, vagyis a javuló levegőminőséggel csupán e negatív hatás szűnt meg. Négy fő szennyező anyag hatására derült fény: a talajközeli ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a PM-számmal jelzett részecskék, vagyis a por, korom jellegű szennyező anyagok mennyisége befolyásolta a termést. Ezen anyagok mennyisége jórészt a fosszilis energiahordozók égéséhez köthető, az ózonhoz még napsütésre is szükség van ezeken felül.

Az eredmények annak köszönhetően születtek meg, hogy a kutatók új, nagy felbontású légszennyezettségi adatokat kaptak, amelyekkel össze tudták vetni a terméshozamot. Az USA-ban 1990-ben lépett életbe a légszennyezettség elleni törvény, amelynek köszönhetően jelentősen javult a helyzet szerte az országban. A 9, mezőgazdaságilag fontos államban begyűjtött adatokat vizsgáltak át.

Kiderültek olyan összefüggések, hogy pl. minél távolabb volt egy farm egy adott erőműtől (különösen a szénerőművekre volt ez igaz), ott annál jobb volt a termés. A kutatók minden egyes szennyező anyagnál külön meg tudták határozni, hogy az mennyiben befolyásolta a termést. Ahogy egyre tisztábbá vált a levegő, a terméshozam fokozatosan javulni kezdett, s végül a kukoricánál összesen 19 százalék, a szójánál 23 százalék volt a növekmény.

„Azt már tudtuk, hogy a levegőtisztasági törvény hatására több billió dollárnyi haszon keletkezett az emberi egészség javulása révén, így a mezőgazdaság által nyert dollármilliárdok lehetnek a hab a tortán” – mondta David Lobell, a kutatás vezetője, aki a Stanford Egyetem élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi intézetének vezetője.

A kutatók hangsúlyozták, mennyire fontos volt a műholdak szerepe, hiszen csak ezek műszeres mérései segítségével lehetett a légszennyezettség hatásáról valós képet kapni.