A tisztább levegő növeli a mezőgazdasági termést
A Stanford Egyetem kutatóinak vezetésével 1999-2019 közti adatokat elemzett egy csoport, és kiderítette, hogy olyasmi segítette az amerikai farmereket, amire vajmi kevés befolyásuk volt: a légszennyezés csökkenése. A 20 éves időszakban évente 5 milliárd dollár hasznot hajtott a javuló légszennyezettségi szint, hatására nőtt a termésmennyiség.
Ez az eredmény természetesen azt jelenti, hogy a főbb légszennyező anyagok a mezőgazdasági terméshozamot csökkentik, vagyis a javuló levegőminőséggel csupán e negatív hatás szűnt meg. Négy fő szennyező anyag hatására derült fény: a talajközeli ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a PM-számmal jelzett részecskék, vagyis a por, korom jellegű szennyező anyagok mennyisége befolyásolta a termést. Ezen anyagok mennyisége jórészt a fosszilis energiahordozók égéséhez köthető, az ózonhoz még napsütésre is szükség van ezeken felül.
Az eredmények annak köszönhetően születtek meg, hogy a kutatók új, nagy felbontású légszennyezettségi adatokat kaptak, amelyekkel össze tudták vetni a terméshozamot. Az USA-ban 1990-ben lépett életbe a légszennyezettség elleni törvény, amelynek köszönhetően jelentősen javult a helyzet szerte az országban. A 9, mezőgazdaságilag fontos államban begyűjtött adatokat vizsgáltak át.
Kiderültek olyan összefüggések, hogy pl. minél távolabb volt egy farm egy adott erőműtől (különösen a szénerőművekre volt ez igaz), ott annál jobb volt a termés. A kutatók minden egyes szennyező anyagnál külön meg tudták határozni, hogy az mennyiben befolyásolta a termést. Ahogy egyre tisztábbá vált a levegő, a terméshozam fokozatosan javulni kezdett, s végül a kukoricánál összesen 19 százalék, a szójánál 23 százalék volt a növekmény.
„Azt már tudtuk, hogy a levegőtisztasági törvény hatására több billió dollárnyi haszon keletkezett az emberi egészség javulása révén, így a mezőgazdaság által nyert dollármilliárdok lehetnek a hab a tortán” – mondta David Lobell, a kutatás vezetője, aki a Stanford Egyetem élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi intézetének vezetője.
A kutatók hangsúlyozták, mennyire fontos volt a műholdak szerepe, hiszen csak ezek műszeres mérései segítségével lehetett a légszennyezettség hatásáról valós képet kapni.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!