Nehéz férfisors – a szőrtelenítés nehézségei

Sallai Ervin szerzőnk humoros jegyzetét olvashatják a férfiak szőrtelenítési szokásairól.

– Szia Manyikám, de rég láttalak!? Hogy vagy?
– Csak egyformán, Bözsikém. Mi jót vásárolsz?
– Holnap jön a gyerek, a kedvencét főzöm, bablevest, ahhoz nézek csülköt, meg egy csomag borotvát.
– Borotvát a bablevesbe?
– Dehogy, csak úgy.
– Szokott a Pali borotválkozni?
– Tudom, nem látszik rajta, de próbálkozik erősen. Mit tegyen, ha szőrös típus?
– Hát nem ő a Vukból a simabőrű, az biztos. Emlékszem, már csecsemő korában olyan hetyke bajusza volt, mint Rózsa Sándornak.
– Ne is mondd! A nyaralós képünkre mindig megkérdezték, hogy a fiam a puli mellett jobbra, vagy balra áll. Középen volt szegény. Ezt örökölte a dédapjától, Iisten nyugossza. A jó öreg félig kopasz vagy tán egészen az. De ahogy mondani szokás, a fejről kihullott szőr a háton nő ki. Így lett Bundi a beceneve.
– Régen nem flancoltak ezzel a beretválkozással annyit. Az én fiam sem egy arcszesz-reklám. Sokat csúfolták. Óvodában Csubakka volt a jele.
– Jaj, emlékszem, mikor jött a Zolika, kiabáltak, hogy itt a farkasember.
– Bizony. Ebédre a napköziben mindig száraz kutyatápot kapott a tányérjába, és azt hitték, hogy ez vicces. És persze mennyi poént elsütöttek: Nálunk többet senki sem hallotta, hogy nem akarnak szőrszálhasogatók lenni, vagy sokat szőrözni. Velünk mindenki szőrmentén bánt és persze mindig megkérdezték, szódával kéri-e a gyerek a szőőőőrpöt.


– Palika, azon panaszkodott, hogy a karácsonyi ajándékozás is örökké ugyanaz a poén. Sampont kapott, bárki is húzta a suliban. Mondjuk még mindig kevésbé bántó, mint amikor a munkahelyén felnőttfejjel nyakörvet.
– Zolinál farsangkor versenyeztek a lányok, hogy ki legyen mellette Dorothy az Ózból, mert ő olyan cuki Toto kutya.
– Persze lekopogom: van, amikor jól jön a sok szőr. Nagy hidegben a mi gyerekeinknek nem kell aláöltözetet venniük, ingyen be tudtuk vinni őket a cirkuszba a művészbejárón, és karantén alatt éjjel is kimehettek sétálni.
– Zolikám egyszer még pénzt is keresett azzal, hogy így néz ki. Egy ingatlanos fizetett, hogy legyen a fotózáson farkasbőr a kandalló előtt. Csak feküdt hason egy napig, és fizették. Könnyű kereset volt.
– Szerencsétek van. Az én Palikám sokszor került veszélybe. Számát snem tudom, hányszor lobbant lángra a karja disznópörzsölés közben, és málnát sem mer szedni azóta, hogy Erdélyben megkergették a medvevadászok.
– Drága Zolikám! Amikor kamaszodott, mindig ügyelt rá, hogy ne tűnjön ápolatlannak. A mellkasán elválasztotta olaszosan a szerelempázsitot, a vádliját meg zselézte. Ünnepekkor a nővére szalagot is font a hátszőréből, mint a póni lovaknak.
– Pali is akkor kezdte szégyellni a szőrét, amikor emberesedett. Pedig itt falun régen mennél nagyobb volt valaki bajsza, annál férfiasabb volt. De ő csak nézte a Shy Guys--os fiúkat a majálison, míg tátogtak a színpadon a céllövölde mellett. Csodálta a szőrtelen mellkasú nyikhajokat, ahogy kigombolt fehér ingük lobogott a szélben. Hogy szeretett volna a kincsem is borotvált felsőtestet. Egyszer nekilátott. A tízes Gilette-készlet már a jobb felkarjánál elkopott.
– Nekem mondod? Az én fiam is bejelentkezett lézeres szőrtelenítésre, de a tulajdonosnő szerint a Halálcsillag összes lézere nem lenne elég hozzá. A gyantázást javasolta, ami az ő esetében nem olcsó, de beszámítja a Suzuki Igniszt az árba.
– Bizony, a szőrtelenítés nálunk sem filléres dolog. Úgy gondoltam, megoldjuk otthon. Elküldtem a nővérét gyanta tapaszokért, aki ú. Úgy gondolta, ötször annyit vesz, amennyit ő évente el szokott használni a lábaira. Palinak a homlokára volt elég. De már ennek is örült a gyerek. Óriási változás, hogy külön van a haja a szemöldökétől.
– Mi epilátort akartunk venni Zolinak, de amikor meglátta a boltos, inkább sövényvágót hozott.
– Nem könnyű a gyereknevelés, az már biztos Manyikám. De a lényeg, hogy szőr ide, szőr oda, megállják a helyüket az életben a gyerekeink.
– Bizony. Ha idehaza maradnak, még mindenki cukkolná őket, Hollywoodban, meg direkt sztárok lettek a szőr végett.
– Jaj, úgy örülök, hogy együtt játszanak filmekben.
– Én is örülök, hogy bejött nekik az élet, Bözsikém. Na, szaladok haza, dedikáltatom a gyerekkel a falubelieknek a Majmok bolygója DVD-ket.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!