Szimpatika – Hogyan előzhető meg a nyári D-vitamin-hiány?

A táplálék önmagában kevésnek bizonyul

A D-vitamin szerteágazó szervezetbeni hatásait ismerve érthető, hogy a D-vitamin hiánya miért az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte. A mérsékelt övben élők körében a lakosság 70–97%-ánál elégtelen D-vitamin-szint mutatható ki, illetve a lakosság – USA-beli adatok alapján – 40%-a D-vitamin hiányállapottal küzd. Ma már elfogadott, hogy a szervezet optimális D-vitamin-ellátottságának biztosításához a táplálkozás önmagában kevés, és ezen az úton maximum napi 400 NE D-vitamin jut be a szervezetbe. Mindez messze elmarad a legújabb konszenzusos ajánlásokban egészséges felnőttek számára megadott napi 1500–2000 NE-től.

Hiába süt a nap...

A táplálékkal bevitt D-vitamin-mennyiségen túl hagyatkozni lehet a napsugárzás ultraibolya-B (UV-B) komponenseire, azaz a napfényen eltöltött időre. Tény azonban, hogy sokan a napfényes évszakokban sem tartózkodnak a szabadban, vagy csak igen kevés időt töltenek ultraibolya sugárzásnak kitetten. A szociális otthonokban lakók vagy a tartós kórházi kezelés alatt álló betegek keveset tartózkodnak napfényen. Emellett a zárt térben és/vagy váltott műszakban dolgozók is veszélyeztetettek a napfényhiány szempontjából. A zárt térben dolgozóknál és a váltott műszakos munkavégzésű személyeknél szignifikánsan magasabb a D-vitamin-hiány kockázata, mint a szabadtéren dolgozóknál.

Mindez ahhoz vezet, hogy a nyári és a kora őszi hónapokban, amikor a csúcson kellene lennie a lakosság D-vitamin-ellátottságának, a felnőttek jelentős hányada akkor is elégtelen D-vitamin-szintű. Ezt támasztja alá egy friss szlovéniai vizsgálat is. Szlovénia a földrajzi elhelyezkedése miatt irányadó adatokkal szolgálhat a hazai viszonyokat illetően is. A 2020-ban publikált eredményű Nutrihealth vizsgálat alapján a napfényes szezonban, vagyis a májustól októberig tartó időszakban, a szlovén felnőtt korú lakosság 2,6%-a D-vitamin-hiányos – a szérum 25(OH)D-szint 30 nmol/l alatti –, míg a szlovén felnőttek 25,3%-a elégtelen D-vitamin-szintű: a szérum 25(OH)D-szint 50 nmol/l alatti.

A nyári D-vitamin-hiány megelőzése – a hazai konszenzus javaslatai mentén

A magyarországi viszonyokat alapul véve, a „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” javaslatai alapján egészséges felnőtteknél ősztől tavaszig (szeptembertől áprilisig) javasolt a napi 1500–2000 NE dózisban történő D-vitamin-szupplementáció. Ezzel szemben a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknál egész éven keresztül, vagyis nyáron és kora ősszel is javasolt a D-vitamin-pótlás, napi 1500–2000 NE dózisban. Kivételt képeznek a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2), akiknél az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000–4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt egész évben, folyamatosan, naponta szedve.

A „napfény vitaminjának” pótlása – nyáron is

A D-vitamin-hiány rizikójának való kitettség fokozott a következő csoportoknál/rizikófaktoroknál, így az érintetteknél a D-vitamin szupplementációja nyáron is javasolandó: krónikus májbetegség, krónikus vesebetegség, krónikus szívelégtelenség, hipertónia, időskorúaknál többszöri elesés esetén, túlsúlyosak, elhízottak, életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem vagy nem megfelelő mennyiségben kapó személyek, terhes nők, szoptató anyák, újszülöttek, mell- vagy vastagbéldaganat, bizonyos gyógyszerek (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, anti-AIDS gyógyszerek, glükokortikoidok, fungicid gyógyszerek) szedése.