Szimpatika – Kerüljük el a sportsérüléseket!

Dr. Kerék Dánielt, a nyíregyházi Korona Gyógyszertár gyógyszerészét arról kérdeztük, hogyan érdemes elindulni egy hosszabb túrára, milyen tényezők hajlamosíthatnak a sportsérülésekre, illetve hogy milyen hatóanyagokkal segíthetjük a felépülést. Milyen típusú sportsérülésekkel találkozhatunk leggyakrabban?

A sportsérüléseket különböző csoportokba sorolhatjuk, és ez a besorolás nagy segítséget nyújthat a megfelelő kezelési mód megtalálásában. A leggyakoribbak az akut sérülések, ezek  közé tartoznak például a ficamok, zúzódások, rándulások, szakadások, húzódások, törések, horzsolások és sebek. Ezeken kívül tartós terhelésből is adódhatnak krónikus sérülések, például fáradásos csonttörés, ízületi kopás, krónikus térdfájdalom, sarokfájdalom. Valamint meg tudjuk különböztetni a sérüléseket az alapján is, hogy történt-e felszíni bőrsérülés, mivel ilyenkor egy másik terápiás vonalon kell elindulni.

Hogyan előzhetők meg a sportsérülések, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani?

A legtöbb ember nem végez olyan rendszeres sporttevékenységet, amelynek eredményeképpen megfelelő állóképességre tenne szert, ezért az egyik legfontosabb óvintézkedés, hogy ha elkezdünk sportolni, mértéktartóan vágjunk bele, tartsuk be a fokozatosság elvét, mivel a túlterhelés rizikófaktor a sérülések szempontjából. Ezen felül nem szabad félvállról venni az alapos és a választott sportnak megfelelő bemelegítést sem. Az izmok bemelegítéséhez segítségünkre lehetnek a különböző bemelegítő krémek, balzsamok. Ezek között találunk rozmaring- vagy árnikakivonatot tartalmazót, mentol- és kámfortartalmú balzsamokat, valamint a szalicilátok is használhatók erre a célra, mint a metil-szalicilát vagy a hidroxietil-szalicilát, és gyakran találkozunk a paprika csípősségéért felelős kapszaicinnel is. A bemelegítő krémek általános hatásai közé tartozik a helyi véráramlás fokozása, ezzel elősegítve az izmok megfelelő működését. A bemelegítő készítményeket javarészt bedörzsölve kell alkalmazni az igénybevételnek kitett területeken.

Vannak-e sérülésre hajlamosító tényezők? Ha igen, melyek ezek?

Számos külső befolyásoló tényező lehet, ilyen a helyszín, a domborzati viszonyok, az időjárás – ezeket egy frissítő tavaszi kirándulás előtt is érdemes figyelembe venni. A belső tényezők közül talán még többet lehetne említeni, például a sportoló kora, egészségi állapota, edzettségének foka és még sorolhatnám. Fontos, hogy adottságainknak, képességeinknek megfelelő sportágat válasszunk magunknak. Bármire is essen a választás, igyekezzünk beszerezni az adott sporthoz megfelelő, jó minőségű felszereléseket, ugyanis ez is egy módja lehet a sérülések elkerülésének.

Milyen tünetekkel találkozhatunk egy sportsérülés során, és hogyan érdemes elkezdeni a kezelést?

Sokszor előforduló tünet a duzzanat, a hirtelen fellépő fájdalom, a bizonyos fokú mozgáskorlátozottság vagy ha nem helyezhető súly az alsó végtagra, esetleg a nyílt sérülések, vérző horzsolások. A kezelést minél hamarabb el kell kezdeni: a nyílt sebet fertőtlenítsük és kötözzük be, míg gyulladt, duzzadt testfelületet hűtéses borogatással, jegeléssel, valamint fájdalomcsillapító használatával célszerű gyógyítani. Elsősorban a lokális fájdalomcsillapítók kerülnek ilyenkor előtérbe, ezek a hatóanyagok például a naproxén, a diklofenák-dietilamin, valamint a feketenadálytő- kivonat is egy jó választás lehet ilyen sérülések kezelésében. A jegelés jóleső érzést adhat hosszabb távon, de a túlzott hűtéssel többet ártunk, mint használunk. Ha jegeléses hűtést alkalmazunk, azt mindig törülközőn keresztül végezzük, esetenként maximum 10 percig. A gyulladt területet pihentessük!

Mit tegyünk, ha a fájdalom és a duzzanat nem enyhül? Mikor szükséges szakorvosi segítséget kérni?

Amennyiben a fájdalom nem enyhül és a duzzanat nem csökken, vagy az izomműködés és a mozgás korlátozott, akkor a beteget szakorvoshoz kell irányítani, aki dönt a kezelés további lépéseiről. Amennyiben a páciens számára a helyi fájdalomcsillapítók nem bizonyultak elegendőnek, abban az esetben szisztémás hatású gyógyszert célszerű választani (ibuprofén, diklofenák stb.). Ezen fájdalomcsillapítók használata előtt fontos felhívni a figyelmet a mérsékelt használatra, ugyanis túl gyakori szedés esetén hozzászokhat a szervezet, így idővel a várt hatás csökkenhet. Ha az orvos begipszelteti a sérült területet, akkor fontos a véralvadásgátló megfelelő ideig tartó szedése a későbbi trombózis elkerülése érdekében. 

Milyen gyógyulási idővel kell számolni a különféle sportsérüléseknél?

A rehabilitáció elkezdéséhez meg kell várni azt az időt, amíg a duzzanat elmúlik, a bőr elszíneződése megszűnik és a fájdalom is csökken. Ha elmarad a megfelelő gyógyulás, nagy az esély egy későbbi, visszatérő sérülésre, ezért nem szabad túl hamar újrakezdeni a sportot. Általában 1-2 hetes teljes pihentetés után már el lehet kezdeni ismét mozogni, de komolyabb sérüléseknél ez az idő hatványozódhat. A gipszelés időtartama többnyire 1-4 hétig terjed, amit egy többhetes pihenő követ rögzítővel. Ma már szinte minden sportsérülésre találhatunk olyan gyógyászati segédeszközöket, amelyek használatával meggyorsítható a rehabilitáció, ilyenek például a rögzítők, fáslik, pántok. Nem érdemes figyelmen kívül hagyni az orvosok által gyakran javasolt gyógytornát sem, ahol szakképzett segítséggel tudjuk fokozatosan „visszaépíteni” a sérült területet, ezáltal megelőzve a maradandó vagy visszatérő problémákat.