A mozgás és a járvány mentális hatásainak összefüggése

Forrás: semmelweis.hu
A testmozgás védő szerepe számos testi és lelki megbetegedés esetén ismert és bizonyított, a kardiovaszkuláris megbetegedésektől a cukorbetegségen át a depresszióig.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást, melynek része egy kérdőiv is, amely a lakosság sportolási szokásait és mentális egészségi állapotát vizsgálja.

A fizikai aktivitásnak, a sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a depresszióra, a krónikus stressz oldására. Nemzetközi kutatások szerint a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan pedig növekedett az üléssel töltött idő. A krónikus stressz mértéke, amely az immunrendszer működését is befolyásolja, a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfertőződés esélyét, és csökkentve a sport iránti hajlandóságot. A világjárvány okozta korlátozások következtében beszűkülő sportolási lehetőségek ellensúlyozásaként nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának és erősítésének a negatív mentális következmények kivédése érdekében.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatócsoportjának célja, hogy átfogóan vizsgálja a fizikai aktivitásban bekövetkezett változások mentális egészséggel való összefüggéseit.

Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy a járvány okozta krízishelyzetben melyek azok a tolóerők, amelyek a fizikai aktivitás, a sport irányába mozdítják el az embereket, illetve hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával.

„A kutatásunk kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel. Az online, öt-hat percet igénylő kérdőíves felmérésünkben a 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus. A Magatartástudományi Intézet adjunktusa, a kutatás vezetője hozzáteszi: a testmozgás alatt itt nem a maratoni futást értik, hanem minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár tempós gyaloglást is.

A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében című kérdőív itt érhető el. A kérdőívet május 15-ig lehet kitölteni, az eredményeket várhatóan június közepén teszik közzé a Magatartástudományi Intézet kutatói.

A kutatócsoport tagjai: Bognár Judit TDK-hallgató, ÁOK IV. évf.; dr. Tóth Mónika Ditta egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője, Magatartástudományi Intézet; dr. Susánszky Éva egyetemi docens, Magatartástudományi Intézet.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!