Szimpatika – Hangszerként vizsgálják a pókhálókat

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csapata egy pókháló alapján alkotott zenét. A kísérteties hangzás segíthet jobban megérteni, hogy az ízeltlábúak miként szövik hálóikat, illetve miként észlelik a világot.

A szakemberek egy berlini művésszel, Tomás Saracenóval közösen két dimenzióban, lézer segítségével vizsgálták a pókhálót, a struktúráról készített képekből pedig egy modell révén hozták létre a 3D szerkezetet virtuális valóságban (VR). Az MIT zenei szakával még egy hárfaszerű hangszert is kidolgoztak az adatok alapján.

Markus Buehler, a csapat tagja szerint a hálók első ránézésre véletlenszerűnek tűnhetnek, de valójában rengeteg belső struktúrát rejtenek. Ezek felfogása viszonylag nehéz az emberi agy számára. A kutató hozzátette, a VR és a hanghatások segítségével jobban megérthetjük a pókháló szerkezetét.

Buehler szerint a pókok igen érzékenyek a rezgésekre, ezek révén tájékozódnak, illetve kommunikálnak. A csapat célja az volt, hogy bemutassák, miként tapasztalhatják meg az állatok az őket körülvevő világot. A szakértők a lézerrel már a háló kialakítása során is elemezték a szerkezet alakulását, ily módon a hangszer egyre összetettebbé vált. Buehler hozzátette, az egész olyan volt, mintha valaki gitározna, és egyre több húr jelenne meg a játék közben.

A csapat azt is felmérte, hogy a különböző tevékenységek, például a párkeresés alatt milyen rezgéseket bocsátanak ki az élőlények. A cél az, hogy a különböző jelek megismerésével kommunikálni tudjanak az ízeltlábúakkal. Buehler szerint az általuk létrehozott hangszer amellett, hogy tudományos szempontból izgalmas, zeneileg is érdekes.