Szívünk elfüstölt esélyei

A dohányzás egész szervezetünkre káros hatással van, de abba talán bele sem gondolunk, hogy szív- és érrendszeri problémák okozója is lehet, hiszen nagymértékben hozzájárul azok kialakulásához. Hogy pontosan milyen összefüggésben állnak a kardiológiai problémák és a káros szenvedély, arról dr. Andrássy Péter kardiológust, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai Osztályának vezetőjét kérdeztük.

Elsősorban mely kardiológiai betegségek kockázatát növelheti meg a dohányzás?

Összefoglaló nevükön ezeket a betegségeket kardiovaszkuláris, tehát szív- és érrendszeri betegségeknek hívják, és jelenleg ezek képezik a leggyakoribb halálokot a felnőtt lakosság körében. A dohányzás ezen betegségek előfordulását és halálozási arányát is növeli, és még mindig nagyon magas, 25% a dohányosok aránya a teljes lakosságot tekintve.

A betegség kialakulásának valószínűségét a relatív rizikóval szokták jelölni, tehát ha azt mondom, hogy egy dohányos beteg esetében a szívinfarktus előfordulásának relatív rizikója 2,5; ez azt jelenti, hogy két és félszer valószínűbb, hogy szívinfarktusa lesz, mint egy nem dohányos betegnek.

A kardiovaszkuláris betegségekhez három fő (és sok egyéb kisebb) betegségtípus tartozik: az érszűkület, ami akár amputációhoz is vezethet, a szívinfarktus és a stroke (szélütés). A kutatások szerint a perifériás érbetegségek előfordulását négyszeresére, míg az infarktusét kétszeresére növeli a dohányzás. Magyarországon évente kb. hatezer haláleset hozható összefüggésbe a dohányzással. Érdemes összehasonlítani például a koronavírussal: jelenleg tízezer hazai halálesetről beszélhetünk, és az egész országot korlátozni kell, ugyanakkor a lakosság negyede dohányzik, amibe évente hatezren belehalnak – és ebbe még nem számoltuk bele a dohányzáshoz köthető daganatos és tüdőbetegségeket.

A dohányzás gyakorisága befolyásolja a betegségek kialakulásának kockázatát?

Gyakran felteszik nekem a kérdést: „Doktor úr, én naponta csak négy-öt szál cigarettát szívok el, az tulajdonképpen nem is számit, nem?” Bár a kardiovaszkuláris rizikó valóban összefügg azzal, hogy ki mennyit dohányzik, de sajnos azt kell mondanom, hogy napi 1-10 cigaretta elszívása esetén is 2,2-szeresére nő a koszorúér-betegség előfordulása, tehát ennyivel nagyobb a dohányosok esélye arra, hogy kardiovaszkuláris betegségben fognak meghalni. 25 szál felett ötszörösére nő ennek a valószínűsége.

A leszokást követően mennyivel csökkenhet a betegségek kialakulásának kockázata?

Azoknak, akik már letették a cigarettát, sajnos továbbra is magasabb kardiovaszkuláris rizikóval kell számolniuk azokhoz képest, akik sosem dohányoztak, ám lényegesen csökkenthető a kockázat az aktív dohányosokhoz képest.

A dohányzásnak rövid és hosszú távú hatásai is vannak a szív- és érrendszer tekintetében. Egyrészt a szén-monoxid és a szén-dioxid hatására, az oxigén koncentráció csökkenésének következtében megemelkedik a vérnyomás, tehát a dohányzók pulzusszáma magasabb, ez pedig sokkal rosszabb kardiovaszkuláris esélyeket generál. Dohányzás közben csökken a szív vérellátása, mert érgörcsöt okozhat és kifejezetten hajlamosít a vérrögképződésre, a dohányzás következtében keletkezett vérrög pedig elzárhatja a szívet vagy tüdőt ellátó ereket.

dr. Andrássy Péter Hogyan hat a káros szenvedély a passzív dohányzókra, például a családtagokra?

A passzív dohányzás is kifejezetten káros, így például egy dohányzó személy nem dohányzó házastársának is 70%-kal nagyobb az esélye arra, hogy kardiovaszkuláris betegségben fog meghalni. Ha viszont esetleg elválnak, és közben nem szokott rá a házastárs a cigarettára, ismét lecsökken ez a kockázat. Ez a példa meg is magyaráz minden tiltó intézkedést, ami a zárt térben való dohányzásra vonatkozik.

Sokan félnek a leszokástól a nehezen elviselhető elvonási tünetek miatt. Kardiológiai szempontból is számíthatunk kezdetben kellemetlen tünetekre?

Mindig az előnyöket kell szem előtt tartanunk. A leszokás első pozitív hozadéka, hogy a szervezet folyamatosan regenerálódik, de tudni kell, hogy ugyan már egy-két éven belül is lényegesen jobbak az életkilátásaink, de csak 16 év múltán jutunk el arra a szintre, mintha soha nem dohányoztunk volna. Sajnos a dohányzás pont annyira addiktív, mint az alkohol, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányosok fele sosem képes leszokni a káros szenvedélyről. Ami ennél is aggasztóbb, hogy az infarktuson átesett férfiak 36%-a, míg a nők 20%-a szintén folytatja a dohányzást.

A leszoktatásra egyébként különböző módszerek léteznek a nikotintapasztól kezdve a rehabilitációs programokig, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy az a leghatékonyabb, ha folyamatosan foglalkoznak a betegekkel, ugyanis ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy hosszú távon is sikeres lesz a leszokás. Önmagában a tapasz csak a kezdeti tüneteken enyhít, a száraz tények pedig nem rettentik el az erős függőségtől szenvedőket.

A dohányzás következtében megterhelt szív- és érrendszer működését visszaállíthatjuk-e a tökéletes szintre?

Ahogy említettem, a kardiovaszkuláris rizikót illetően 16 évbe telik, mire eljutunk arra a szintre, mintha soha nem dohányoztunk volna, de a tüdőbetegségek esetében ennél rosszabb adatokkal kell számolnunk, tehát a szervezetre gyakorolt hatása nem múlik el nyomtalanul.

Az infarktusos betegek pedig eleve veszélyeztetett betegcsoportot alkotnak, hiszen már elszenvedtek egy szívrohamot, és a statisztikai adatok szerint 40% esély van arra, hogy két éven belül újabb kardiovaszkuláris esemény jelentkezik, például még egy infarktus, esetleg stroke, vagy akár egy halált eredményező szívleállás. Ezek a betegek különböző gyógyszereket szednek, hogy csökkentsék ezt a rizikót. Azon azonban érdemes elgondolkozni, hogy a dohányos betegek önmagában a dohányzás felhagyásával is 70%-kal csökkenthetik egy következő kardiovaszkuláris esemény bekövetkezésének esélyét – pontosan annyival, mint ha beszedik az összes tablettát. A cigaretta önmagában éppen annyit ront az esélyeken a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, mint amennyit segíthetünk az összes gyógyszeres lehetőség bevetésével.

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!