Gyógyíthatóvá válhat a malária a csigák mérgével

A malária évente százmilliók megbetegedését és százezrek halálát okozó betegség, amely ellen nincs védőoltás, és egyes esetekben igen gyorsan végzetessé válhat. A betegséget a Plasmodium nembe tartozó paraziták okozzák, földrajzi régiónként más-más fajuk dominál, nagyjából a világ lakosságának fele él malária-veszélyes területeken.

A legsúlyosabb megbetegedést a Plasmodium falciparum nevű parazita okozza, amely még akkor is képes megölni a fertőzött személyt, ha a parazitaellenes szerek egyébként elpusztították a vérében lévő lázállatkákat, ugyanis azok még ebben a formában is a vörösvértestekben maradnak a protein-protein, illetve a protein-poliszacharid kapcsolatok miatt.

A Florida Atlantic Egyetem kutatóinak vezetésével készült, újonnan publikált kutatás eredménye szerint az egyik kúpcsiga faj, a Conus nux méreganyagában talált összetevő oldhatja azt a kapcsolatot, amellyel a lázállatka a vértestekhez tapad. A kutatók szerint olyan gyógyszer készülhet e méreganyag segítségével, amely a malária súlyos esetein segít majd.

„A molekulák stabilitása, kis mérete, oldhatósága, intravénás alkalmazhatósága, valamint az, hogy nem reagál rájuk az immunrendszer, kiváló gyógyszerjelöltté teszi a kúpcsiga méreganyagát” – magyarázta Andrew V. Oleinikov professzor. A szakember hozzátette, hogy évtizedek óta tanulmányozzák a kutatók a kúpcsiga toxinjait (idegen szóval ezek a konotoxinok) gyógyszerek vivőanyagaként, sejtszintű reakciókban, vagy épp a külső és belső fehérjék közti kötődések szempontjából. „A későbbi munkaigényes kutatások valószínűleg sikeres szerekkel jönnek majd elő a rákgyógyításban, az autoimmun betegségek ellen vagy épp a maláriával szemben, ahol a konotoxinon alapuló, peptid jellegű természetes anyagokat gyakorlati hasznosításba ültethetünk át.”

A kúpcsigák az idegrendszeren keresztül bénítják meg a zsákmányt, e stratégia részei azok a gátló folyamatok, amelyekkel az egyes fehérjék közti kapcsolódást akadályozzák meg a méreganyagok; az ioncsatornák és receptorok blokkolásával kiegészülten.

„A 850 kúpcsigafaj körében több százezer mérgező hatású fehérje található meg, amelyeket az evolúció évmilliókon keresztül arra formált, hogy a zsákmánya elejtésében, vagy a ragadozói elriasztásában segítsék a kúpcsigákat” – mondta Frank Marí, a kutatás egyik vezetője, a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) biokémikusa. A méreganyagok a sejtfelszíni fehérjéken keresztül képesek hatni, és ez teszi őket a gyógyszerkutatások szempontjából is különlegesen fontossá.

A kutatók a Costa Rica csendes-óceáni partvidéke közelében begyűjtött Conus nux kúpcsigafaj egyedein vizsgálódtak, a laboratóriumban egyelőre csupán sejttenyészetekben, de sikerült elérniük azt, hogy a lázállatka és a vértest közti fehérje- és poliszacharid kapcsolatok, amelyek a malária súlyos eseteiért felelősek, megszűnjenek. A vizsgálatokból kiderült, hogy hatféle méregösszetevő játszott szerepet ebben a hatásban, ezek vagy egyedi peptidek, vagy peptidek szűk csoportjai voltak. A hatásmechanizmust is feltárták a kutatók, így a malária elleni gyógyszerészeti kutatások kiindulásaként szolgálhatnak, de számos más betegség, mint a HIV vagy akár a Covid-19 ellen is lehet gyógyszereket fejleszteni a konotoxinokból, a fehérje-kapcsolatokat gátló hatásuknak köszönhetően.

Forrás: ng.hu