Az anyatej és a baba immunrendszerének kapcsolata

Az anyatej egyértelműen a legelőnyösebb az újszülöttek és a csecsemők táplálására. Számos kutatás kimutatta, hogy az anyatejjel táplált babák kevésbé hajlamosak például az asztmára, az elhízásra és az autoimmun betegségekre tápszerrel etetett társaiknál. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie. Vagyis a tápszert használó anyák sem elítélendők, e megoldásnak is megvan a helye a babák gondozásában. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anyatej összetétele a legideálisabb a kisdedek számára, és pozitívan hat az immunrendszer fejlődésére.

Bár eddig is sejtették a kutatók, hogy az anyatej befolyásolja a csecsemők immunvédekezését, mindeddig szinte semmit sem tudtunk ennek mechanizmusáról. A kutatásból most kiderült, hogy az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket. Ahogy a nevük sugallja, ezen immunsejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet. Például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is. Kiderült az is, hogy egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében.

„Olyan babákat vizsgáltunk, akik időre születtek, komplikációmentes várandósságból császármetszéssel. Utóbbi azért volt fontos, mert a természetes módon való születés gyulladásos választ vált ki az immunrendszerből, és ez zavarta volna az eredmények értékelését – mondja Toldi Gergely. – Közvetlenül a megszületésük után vért és székletmintát vettünk a csecsemőktől, majd háromhetes korukban ezt megismételtük. Vizsgáltuk, hogy a T-limfociták (immunsejtek) hogyan változnak az első hetekben, és a baba immunsejtjei hogyan reagálnak az anyai sejtekre.”

A terhesség idején anyai sejtek jutnak a magzatba a méhlepényen keresztül, majd a megszületése után az anyatejjel a bélrendszerén keresztül is jut be az anyától származó sejt a gyermek vérkeringésébe. A kutató szerint eddig egyáltálán nem volt ismert, hogy ez immunológiai szempontból mit jelent, milyen reakciókat vált ki. Minthogy a bélmikrobiom kutatása az utóbbi évtizedekben nagyon dinamikusan fejlődik, a bélbaktériumok összetételét is vizsgálták anyatejes babáknál, illetve kontrollként használt tápszeres társaiknál.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy az első három hétben jelentős változás történik a szerzett immunitásban. Erre azért nem volt eddig emberektől származó adat, mert nehéz kutatási célra vérmintát venni egészséges újszülöttektől. Az ismereteink ezért főként állatkísérletekből származnak – folytatja a neonatológus. – A szabályzó T-sejtek mennyiségének különbsége kifejezetten jelentős az anyatejes és a tápszeres babák között. A harmadik hét végére az anyatejjel táplált csoportban majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt lesz. Ez az a sejttípus, amely az egész immunválaszt szabályozza. Szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is. Az immunválaszt nem csak elindítani kell, de le is kell állítani, és ez a szabályozó T-sejtek funkciója.”

Az anya sejtjei az újszülött immunrendszere számára idegen antigéneket tartalmaznak, így szabályozás híján teljes erőből fellépne ellenük. Vagyis a több szabályozó T-sejt az anyai sejtek jobb tolerálását teszi lehetővé.

De mit jelentenek ezek az eredmények a tápszeres babák szempontjából? Kijelenthető-e, hogy ők például e jelenség miatt hátrányt szenvednek az anyatejes csecsemőkhöz képest?

„A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek – érvel Toldi Gergely. – Az anyatej összetétele olyan komplex, hogy teljes egészében még ma sem értjük minden alkotóeleme funkcióját. Így a tápszergyártó cégek soha nem fogják tudni egy az egyben lemásolni az anyatej összetételét. Az anyatej számos sejtet, az anya saját sejtjeit, de veszélytelen élőlényeket, például baktériumokat is tartalmaz. Mindezek az összetevők hozzájárulhatnak az újszülött egészséges fejlődéséhez.”

Forrás: MTA