A hazai tüdőrák-szűrővizsgálat újabb szakasza

2021. 02. 08.
|
Az alacsony dózisú CT-vizsgálattal (LDCT) végzett tüdőrákszűrés igazoltan csökkenti a tüdőrák mortalitását a dohányos rizikócsoportban.

Jelenleg számos kutatás folyik, melyek egy része a szűrési módszerek finomítását tűzte ki célul (rizikócsoport-meghatározás, szűrések időzítése), egy másik része pedig implementációs vizsgálatokból áll, amelyek a vizsgálati módszereket próbálják a való világba, vagyis a népegészségügyi rendszerbe illeszteni. A hazánkban jelenleg folyó HUNCHEST-2 vizsgálat ez utóbbi csoportba tartozik, azt vizsgálva, hogyan alakulnak a betegutak az ország különböző területein.

Magyarországon évente 8-10 ezer új betegnél regisztrálnak tüdőrákot. Mind a férfiak, mind a nők körében a vezető halálokok közé tartozik, és míg mortalitása az utóbbi időben a férfiak körében kismértékben csökkent, a nők körében növekvő tendenciát mutat. Teljes tumoreltávolító műtéti megoldásra Ia-IIb stádiumú betegeknél van lehetőség, de sajnos a betegeknek csak 27%-a kerül ilyen korai fázisban felismerésre. Az elmúlt években az immun- és célzott terápiák jelentősen javítottak az életkilátásokon, de már áttéteket adó betegség esetén az ötéves túlélés csupán néhány százalék körül van. A betegeknek 44%-a sajnos már csak a IV. stádiumban kerül felismerésre. Mivel a tüdőrák világméretű probléma – évente világszerte több mint 2 millió ember halálát okozza –, már az 1960-as évektől kezdődően történtek próbálkozások szűrési programok kialakítására, többek között mellkasröntgen vagy köpetcitológia vizsgálatokkal. Bár a legtöbb ilyen vizsgálattal korábban felismerték a tüdőrákot, hosszú távú mortalitáscsökkenést nem sikerült megvalósítani.

Vizsgálatok a korai felismerés érdekében

Lényeges áttörést először az ELCAP vizsgálat hozott, melynek során Henschke és munkatársai igazolták, hogy alacsony dózisú CT-vizsgálattal korai stádiumban is ki lehet mutatni a tüdőrákot. Ezt követte az 50 000 személy bevonásával lefolytatott NLST (National Lung Cancer Screening Trial), amely igazolta, hogy korai felismeréssel a tüdőrák okozta halálozást 20%-kal lehet csökkenteni a nagydohányos rizikócsoportban. Ugyanis, bár a betegségnek számos rizikófaktora ismert, ezek között első helyen a dohányzás áll, ami a betegek 75−90%-ának anamnézisében szerepel, ezért a szűrőprogramok e magas kockázatú csoport mutatóinak javítására koncentrálnak.

Más szűrési elveken alapult a mindezidáig legnagyobb európai tüdőrákszűrő vizsgálat, a holland NELSON. Ebben a vizsgálatban az NLST magas álpozitív vizsgálatainak számát egy új, csupán kontrollt igénylő kategória segítségével tudták csökkenteni. Bár a dohányzási anamnézist valamivel alacsonyabb szintben, 15 csomagévben határozták meg, mégis 24%-os mortalitáscsökkenést tudtak kimutatni a 10. évre. A csomagév a dohányzási anamnézisre utaló mértékegység, amely azt jelzi, hogy hány éven át, napi átlagban hány csomag cigarettát szívott el az illető évente. Mivel a betegség legfontosabb rizikótényezője a dohányzás, a szűrés mellett a dohányzásról való leszokást támogató programokat is kell működtetni, és legalább a szűrés időpontjában fel kell hívni a résztvevők figyelmét ezekre a lehetőségekre.

Standardizált szűrések

A szűrővizsgálatok színvonalának egységesítése érdekében az Európai Radiológus Társaság, valamint az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2015 márciusában ajánlást fogalmazott meg, amelyben a szűrés standardizálása, technikai és szakmai minimumfeltételei, a szűrési rizikócsoportok meghatározása és egy európai közös regiszter létrehozása szerepelt. Ezt 2020 februárjában újabb nyilatkozat követte, amely a feladatokat európai, nemzeti és helyi szintekre bontotta. Mindkét közös ajánlásnak az a legfőbb üzenete, hogy a szűréseket – lehetőleg standardizálva, először klinikai, majd implementációs vizsgálatokkal – mihamarabb meg kell kezdeni, és lehetőség szerint populációszintű szűrés is valósuljon meg a vizsgálatok költséghatékonysági adatainak figyelembevételével.

Jelenleg számos további vizsgálat folyik kisebb-nagyobb betegszámmal. Ezek pl. a szűrési ciklusok közti intervallum optimális idejét kutatják: a hosszabb szünetek sugárhigiénés és költséghatékonysági szempontból optimálisak, de ezek alatt több intervallum carcinoma alakulhat ki. A nagyszámú vizsgálat feldolgozásában várhatóan a mesterséges intelligenciának is döntő szerepe lesz – már most is alkalmaznak szűrővizsgálatokban számítógépes mesterséges intelligencia által támogatott rendszereket, amelyek felismerik a gócokat, illetve képesek azokat az előzményekkel összevetni, és térfogat-kettőződési időt számítani. Ezek a rendszerek egyelőre csak másodlagos segítségként használhatók, de a technika fejlődése várhatóan már a közeljövőben el fogja érni azt a pontot, ahol számítógépes neurális háló (Deep-Learning) algoritmusok tudnak nagyobb biztonsággal, önállóan, esetleg csak gócnak tűnő eltérések között differenciálni.

A kockázati csoportok kialakítása szintén fontos kérdése a jövőnek – egyrészt nagyszámú a dohányos rizikócsoport, tehát ennek a további kockázati tényezők meghatározásával történő szűkítése szintén fontos feladat. Ebből a célból figyelembe lehet venni a BMI, a rassz, a családi és munkahelyi anamnézis, valamint a társbetegségek jelenlétét, de a biológiai markerek meghatározása (pl. vérből, vizeletből vagy akár leheletből) is fontos cél.

Magyarországi szűrések

Magyarországon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014 végén kezdődött meg az LDCT szűrés a HUNCHEST program keretében − ennek első fázisát 2018-ban fejezték be. A szűrésben közel kétezer páciens vett részt, és a kiemelési arányok a NELSON számaihoz hasonlatosak voltak. A HUNCHEST is az európai térfogatmérést, illetve a térfogat-megkettőződési időt vette alapul a gócok megítélésére.

Mindezen tapasztalatok alapján 2019-ben az Emmi Egészségügyi Államtitkársága javaslatára és támogatásával megszervezték a HUNCHEST 2 kiterjesztett modellvizsgálatot a megelőző pilotvizsgálat alapján meghatározott kockázati csoportban, a NELSON-ismérvek szerint. A HUNCHEST 2 vizsgálat alapvetően implementációs vizsgálat, nem azt kívánja bizonyítani, hogy a szűrés hatásos, hanem többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a különböző intézményekben – melyek országos intézetek, egyetemi klinikák és városi kórházak – hasonló mennyiségű idő telik-e el a pozitív szűrés időpontjától a diagnózisig, egybevethetőek-e a betegutak az ország különböző pontjain. A részt vevő centrumok saját maguk szervezik a betegbevonást a megfelelő kritériumok alapján, a vizsgálat csak a regisztrációt követő betegutakat elemzi. Az OKPI mellett kilenc intézmény kezdte meg a munkát. A vizsgálat során a betegadatok közös felületen kerülnek regisztrálásra, és emellett kialakításra került egy központi rendszer, amelynek szoftvere lehetővé teszi az egységes mérést és térfogat-meghatározást. Természetesen a modell része a dohányzásról való leszokást támogató program lehetősége is. 2020 második félévében a program további centrumokkal bővült. A további vizsgálatokba beleegyező páciensek esetében vérmintavétel is történik, a vérminta archiválása és a meghatározott tumormarkerek vizsgálata az elváltozások természetének pontosabb meghatározását, illetve a szűrési gyakoriság optimális intervallumidejének rögzítését is szolgálhatja.

A Covid19 hatása a szűrővizsgálatokra

2020 kora tavaszán a SARS-CoV-2 vírus által okozott pandémia Magyarországon is veszélyhelyzetet teremtett, ezért 2020. március 15-től 2020. június 1-jéig a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok halasztásra kerültek. Ez összhangban áll többek között az Észak-amerikai Radiológus és Tüdőgyógyász Társaságok által kiadott közös ajánlással, mely járvány idején a bázisvizsgálatokat és a gócok követését is halasztható beavatkozásként értékeli. Kutatócsoportok korábban is beszámoltak arról a jelenségről, hogy az akut felső légúti betegségek kiszűrésére irányuló gondos anamnézisfelvétel, majd az ezt követő vizsgálathalasztás kedvezően befolyásolja a fals pozitív kiemelések számát. A Covid19-járvány esetén nem csak ez szerepelt indokként, hanem az egészségügy – és ezen belül a radiológiai osztályok – túlterheltsége, illetve az egészségügyi ellátáshoz vagy kórházban tartózkodáshoz köthető fertőzések megelőzése is. A szűrőprogramok azóta újraindultak, és a közeljövőben remélhetőleg zavartalanul folytatódhatnak. Bár a tüdőrákszűrés kialakításának részleteiben még sok kérdés tisztázásra vár, most először van a kezünkben olyan módszer, mellyel a megfelelő rizikócsoport tüdőrák-mortalitását igazoltan csökkenteni lehet.

Forrás: medicalonline.hu

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

»

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

»

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

»

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

»

A nyitólapról ajánljuk

#KORONAVÍRUS

Áprilisi akció

Walurinal Max Aranyvesszővel tabletta

10 db

2 099 Ft

209,9 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Detralex 500 mg filmtabletta

60 db

5 399 Ft

90 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Magnézium Béres 375 mg + B6 filmtabletta

60 db

3 599 Ft

60 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 249 Ft

62,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

UltraBlanc fogkrém

75 ml

2 349 Ft

31,3 Ft/ml
Kozmetikum

Algoflex Forte Dolo 400 mg filmtabletta

20 db

2 099 Ft

105 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Exoderil 10 mg/g krém

30 g

2 499 Ft

83,3 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Artelac CL szemcsepp

10 ml

1 399 Ft

139,9 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

Nottevit Happy Sleep kapszula

30 db

3 699 Ft

123,3 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Saballo Complex lágy kapszula

60 db

4 399 Ft

73,3 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Betadine® oldat

30 ml

1 449 Ft

48,3 Ft/ml
Fertőtlenítőszer***

Voltaren Emulgel Forte 20 mg/g gél

180 g

4 999 Ft

27,8 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Maxiluten tabletta

30 db

2 899 Ft

96,6 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Béres C-vitamin 1000 mg RETARD filmtabletta csipkebogyó kivonattal + 2000 NE D3-vitamin

90 db

3 199 Ft

35,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Patikárium D3-vitamin tabletta

60 db

999 Ft

16,6 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Quamatel® Mini 10 mg filmtabletta

14 db

1 249 Ft

89,2 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Tebofortan 120 mg filmtabletta

30 db

4 399 Ft

146,6 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Iberogast belsőleges oldatos cseppek

20 ml

1 799 Ft

90 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Valeriana Night Forte lágyzselatin kapszula

60 db

3 199 Ft

53,3 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Dettol antibakteriális kézfertőtlenítő gél

50 ml

899 Ft

18 Ft/ml
Biocid termék****

Zovirax ajakherpesz krém

2 g

1 599 Ft

799,5 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Flexagil krém

150 g

3 699 Ft

24,7 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Otrivin RAPID 1 mg/ml adagoló oldatos orrspray

10 ml

2 099 Ft

209,9 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
*** Fertőtlenítők alkalmazásakor ügyeljen a biztonságra! Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!
**** Biocidok alkalmazásakor ügyeljen a biztonságra! Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2021. áprilisi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el