Szimpatika – Szükségesek-e a terhesvitaminok?

Manapság már számtalan olyan multivitamin-készítmény található a patikák polcain, melyeket célirányosan várandósok számára fejlesztettek ki, maximálisan figyelembe véve a megnövekedett szükségleteket, illetve kifejezetten javasolják ezek szedését már a családtervezés időszakában is. 

Joggal merülhet fel már az elején a kérdés: miért nem elég a pozitív terhességi teszt után elkezdeni ezeknek a vitaminoknak a szedését? Ha nem vesszük figyelembe azt az – egyébként nagyon fontos – statisztikai adatot, mely szerint a terhességek jelentős része jóllehet nem tervezett, a pár végül mégis annak megtartása mellett dönt, akkor sem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy a várandósok jelentős része általában a menstruációja kimaradásából értesül arról, hogy áldott állapotba került, ekkor pedig a terhesség első hetein már túl is van. Ráadásul éppen a magzati rendellenességek szempontjából az egyik legkritikusabb időszakon. Nem mindegy hát, hogy ezekben a hetekben az anya szervezete hozzájut-e a létfontosságú vitaminokhoz, elsősorban a velőcsőzáródási rendellenességek és egyéb fejlődési zavarok megelőzése szempontjából elengedhetetlen folsavhoz.

Bár kétségtelen, hogy manapság a párok már tudatosabban készülnek a várandósságra és a gyermekük érkezésére, mint elődeik – és erre szerencsére egyre több lehetőség is a rendelkezésükre áll, mint korábban –, a családtervezéssel és várandósgondozással foglalkozó szakemberek közül valószínűleg senkiben nem élnek utópisztikus elképzelések arra vonatkozóan, hogy mindenki teljes felelősséggel tenne meg mindent a problémamentes várandósság és egészséges gyermek születése érdekében. Nemrégiben hozták nyilvánosságra például egy ausztráliai vizsgálat eredményeit, melyben azt elemezték, hogy a várandósságot tervező párok mennyiben ismerik és tartják be a prekoncepcionális életmódbeli tanácsokat. A csaknem 300 megkérdezett válaszaiból az derült ki, hogy több mint egyharmaduk túlsúllyal küzd vagy elhízott, és a gyermeket tervező nők több mint fele számolt be az utóbbi 12 hónapban testsúlygyarapodásról, ami több mint kétharmaduknál meghaladta a 3 kilogrammot. Döbbenetes adat volt, hogy a nők túlnyomó többsége – több mint 90 százaléka! – nem alakított ki hosszabb távú tervet reproduktív életszakaszára, és a 25 évesnél idősebbek 16,8 százaléka még soha nem vett részt méhnyakszűrésen. A helyzet csak a terhességet aktívan tervezők esetében jobb valamelyest, hiszen e párok csaknem fele kért már tanácsot egészségügyi szakembertől a várandósságra való felkészüléshez, és 81 százalékuk kezdte meg folsav, jód vagy multivitamin szedését. Ám a teherbe eséssel aktívan próbálkozók körében is bőven van még mit tenni az egészségtelen magatartásformák kiiktatása terén, hiszen 7,3 százalékuk még az aktív családtervezés időszakában sem képes letenni a cigarettát, az utóbbi időben csaknem mindegyikük (több mint 85 százalékuk) fogyasztott alkoholt, ráadásul több mint felük jelentős mennyiségben.

És hogy hol van a legnagyobb szükség a fogamzás előtti időszakra való odafigyelést illetően, arra világított rá egy vizsgálat, melynek eredményeit májusban hozták nyilvánosságra: nem meglepő módon a fiatalabbak, az anyagilag hátrányos helyzetben lévők és a kevésbé iskolázottak között a legtöbb a feladat.

Egy ideális világban leginkább csak a folsavpótlásra kellene odafigyelni

Ha bárhol szóba kerülnek a sokféle vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó várandósvitaminok, akkor gyakran hangzik el az a népszerű érvelés, hogy ha a folsavpótlás biztosított, akkor ezen túl egyáltalán nincs szükség multivitaminokra, hiszen az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek megfelelő mennyiségben tartalmaznia kell ezeket a létfontosságú alkotóelemeket – és az egészséges táplálkozás várandósok számára egyébként is nyomatékosan ajánlott. A probléma ezzel „csak” az, hogy egy ideális világban – ahol mindenki tisztában van az egészséges étrend összeállításának szabályaival és hozzá is jut az ehhez szükséges alapanyagokhoz – ez valóban így is lenne, azonban nem élünk ideális világban. Ezért aztán így vagy úgy, de biztosítani kell az optimális anyai és magzati kimenetelekhez szükséges feltételeket, ha multivitaminokkal, akkor hát multivitaminokkal.

Számos terhességi kimenetel vonatkozásában elemezték már ezeknek a multivitaminoknak a hatásosságát. A vetélés kivédésében például nem bizonyultak eredményesnek a fogamzás előtt, illetve kora terhességben szedett „közönséges” multivitaminok, vassal és folsavval kiegészítve azonban (ami lényegében a várandós-multivitaminoknak felel meg) csökkenthető volt a vetélések előfordulása.

A várandósok vitaminpótlásának a kulcsa tehát a folsav, melynek a velőcső-záródási rendellenességek prevenciójában betöltött szerepéről többkötetnyi szakirodalmi adat született már, hazánkban leginkább dr. Czeizel Endre kutatásainak és felvilágosító munkájának köszönhetően. Arról azonban talán méltatlanul kevesebb szó esik, hogy a folsavnak jelentősége van egyéb fejlődési zavarok megelőzésében is. A vetélések számának csökkenéséről az imént már esett szó, de többek között egy nagy esetkontroll-vizsgálat is azt igazolta, hogy a várandósság első trimeszterében alkalmazott anyai folsavpótlással a magzati szívfejlődési rendellenességek, ezen belül a legsúlyosabb formák jelentős része kivédhető volt. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy folsavat nem tartalmazó „általános” multivitamin-készítményekkel nem mutatkozott hasonló preventív hatás. 

A mesterséges formában bevitt folsavpótlással szemben is felvethető lenne, hogy inkább nagy folsavtartalmú élelmiszerek fogyasztásával kellene biztosítani a várandósok folsavszükségletét. Bizonyos élelmiszerek (pl. hüvelyesek, spenót és egyéb zöld levelű zöldségfélék, brokkoli, spárga, avokádó, tojás, földimogyoró) valóban viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak folsavat, ám pusztán ezen az úton nem könnyű akkora mennyiséget bevinni, ami fedezi a napi szükségletet – különös tekintettel a várandósság alatt megnövekedett folsavigényre. Ezen túlmenően a megfelelő folsavbevitel megtervezése során nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a bejutott folsav biológiai hasznosulása milyen arányú, hiszen ez adja meg a szervezet számára valóban rendelkezésre álló mennyiséget. Ebből a szempontból is jó választás lehet a folsavigény étrendkiegészítőkkel történő – legalább részbeni – biztosítása, melyek készítése során különös figyelmet fordítanak a megfelelő biológiai hasznosulásra is.

Forrás: pharmaonline.hu