Mivel helyettesíthetőek a kozmetikumok mikroszemcséi?

Szappan, ipari kézmosószer, tusfürdő, bőrradír, fogkrém – számtalan kozmetikai termék tartalmazhat mikroszemcséket vagy mikrogyöngyöket, amelyek elsősorban a tisztító hatás fokozását ígérik. Azonban ezek a műanyag szemcsék a vízbe kerülve, minden más műanyaghoz hasonlóan igen káros hatást gyakorolnak az élővilágra, s apró méretüknél fogva ez egészen közvetlen hatás. Bár e károsítás hosszú évek óta jól ismert, azonban eddig mindössze egy maroknyi ország tiltotta be a használatát az ilyen módon „dúsított” lemosható kozmetikumoknak: elsőként 2014-ben Hollandia, majd Kanada, Franciaország, India, Írország, Olaszország, Új-Zéland, Svédország, Dél-Afrika, Tajvan, Nagy Britannia, USA – hazánk nincs köztük. Kína idén év végétől vezeti be a tiltását, először a gyártásét, majd 2 év múltán a használatot is.

Egészen döbbenetes lehet a szám is: egy 2015-ös, a Plymouth-i Egyetemen végzett vizsgálatból kiderült, hogy 1,5 deciliter arcradírban 137 ezer és 2,8 millió darab között voltak a mikrogyöngyök száma, s egyetlen használattal akár százezer darabot is leöblíthetünk a lefolyóba. A betiltásukat követően 2018-ban ismételten vizsgálódtak, s akkor már egyetlen darabot se találtak ugyanazokban a kozmetikumokban, amelyek három évvel korábban még dugig voltak a mikroplasztikkal.

Most az Imperial College kutatói végeztek felmérést arról, hogy a fél milliméteresnél is kisebb műanyag gyöngyök helyett miféle egyéb anyagokkal lehetne pótolni ezeket a széles körben elterjedt szemcséket, s felmérték azt is, hogy a számításba vett 29 különféle, jórészt növényi vagy ásványi eredetű alternatívának milyen komplett (értsd: előállítással, használattal és megsemmisítéssel-eldobással együtt számolt) környezeti hatása lehet.

A Nature Sustainability szakfolyóiratban ismertetett vizsgálatokkal arra jutottak, hogy a szilícium-dioxid a legalkalmasabb a műanyag gyöngyök helyettesítésére! Ez a földkéregben rendkívül nagy mennyiségben is előforduló anyag olcsó, bár a műanyag gyöngyöknél egy hajszállal drágább, kozmetikai minőségű változata.

A kutatást vezető Nick Voulvoulis professzor elmondta: „Nagyon fontos lépés a hosszú távú környezeti hatásuk ismerete alapján betiltani a műanyag mikroszemcsék használatát, azonban lehetnek váratlan környezeti hatásaik a helyettesítő anyagoknak is, ha nem körültekintően választjuk ki ezeket.”

Az alternatívák felmérése esetében figyelembe vették többek közt azt, hogy azok milyen hatással vannak az emberi egészségre vagy a környezetre, mérgezőek-e, van-e közük az ózonpajzs rombolásához, használnak-e ritka és értékes erőforrásokat az előállítás-kinyerés kapcsán. Kiderült, hogy két fő tényező befolyásolja az adott anyagok környezeti hatását: mennyire energiaigényes az előállításuk (beleértve az üvegházgázok kibocsátását), a növényi anyagoknál pedig a termesztéshez szükséges földterület és víz mennyisége. Így például a mandulahéj, bár természetes növényi anyag, a fák nagy öntözési igénye és a nagy termőterület-igénye miatt egyáltalán nem tartozik a jó alternatívák közé.

Claire Hunt, a tanulmány egyik szerzője hozzátette: „A műanyag gyöngyöket a hosszú távú, tengeri élővilágra kifejtett környezeti hatásuk miatt tiltották be számos helyen. Mi most azokat a rejtett környezeti ártalmakat tártuk fel, amelyek a lehetséges helyettesítő termékekkel járnak.”

Ugyanilyen módszerrel meg kellene vizsgálni számos más területen használt alternatív anyag természetét is, például a műanyag csomagolóanyagok helyett alkalmazható növényi eredetű vagy a biológiailag lebomló termékekét.

A szilícium-dioxid nem újdonság a kozmetikában, hisz számos iszappakolás jellegű bőrápoló szer vagy arcradír alapanyaga.

Forrás: ng.hu